KÖVETELMÉNYRENDSZER

Semmelweis Egyetem                                  Gyógyszerésztudományi Kar
Oktatási szervezeti egység megnevezése:     Magatartástudományi Intézet
Tantárgy neve: Gyógyszerészeti etika (2010/2011. tanév) V. évfolyam I. félév
Tantárgy kódja: GYMAGGYE_1M
Tantárgy kreditértéke: 2 kredit
Tantárgy előadójának neve:
Dr. Kovács József, egyetemi docens   
Dr. Hegedűs Katalin, egyetemi adjunktus   
Dr. Lőrincz Jenő, egyetemi adjunktus   
Dr. Dósa Ágnes, egyetemi adjunktus   
Dr. Csapody Tamás, egyetemi adjunktus
Dr. Szebik Imre, tud.mts.
Kurzusvezető:

A tantárgy oktatásával elérni kívánt képzési cél.
A gyógyszerészhallgatók megismertetése az egészség és a betegség társadalmi eloszlásának jellegzetességeivel, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek okaival és következményeivel, a pszichoszociális tényezők egészségügyi szerepével, az önkárosító magatartásformák, devianciák szabályszerűségeivel, a gyógyítás szociológiai jelenségeivel, a gyógyszerészet helyével és helyzetével, valamint az egészségügyi intézményrendszer társadalmi beágyazottságával és jellegzetességeivel.

a.) Az, hogy megkönnyítse a mindennapi gyógyszerészi gyakorlat során felmerülő etikai problémák felismerését, mintegy "rányissa" a hallgatók szemét az erkölcsi problémák észrevételére.
b.) Olyan fogalmi–logikai rendszer kimunkálása, mely segítséget nyújt a felmerülő orvosetikai - gyógyszerészetikai kérdések elemzésében, s lehetővé teszi ezen problémák hatékonyabb megoldását.
c.) Olyan ismeretek átadása, mely segíti a gyógyszerészt abban, hogy a betegek, a kísérleti alanyok, illetve az egészségügyben dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletben tartása.


A tárgy tematikája:


1. hét. Szeptember 27. - Október 1. Gyakorlat

Az etika és az erkölcs általános jellemzése. Az orvosi–gyógyszerészeti etika legfontosabb alapelvei.

    Az etika fogalma.

     Az etika részei: deskriptív etika, normatív etika, metaetika.

    Általános és alkalmazott normatív etika.

     Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika, gyógyszerészeti etika.

     Az autonómia elve.

     A "Ne árts!" elve.

     A jótékonyság elve.

     Az igazságosság elve.

 

2. hét.  Október 4-8. Előadás.

A betegtájékoztatás és az orvosi–gyógyszerészi titoktartás etikai kérdései.

     A beteg autonómiájának az elve.

     A tájékozott beleegyezés fogalma.

     A kezelés visszautasításának joga.

     Az orvosi paternalizmus fogalma és erkölcsi megítélése.

     A betegek jogai.

     Az orvosi–gyógyszerészi titoktartás.

 

2. hét. Október 4-8. Gyakorlat.

Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makro– és mikroallokáció etikai kérdései.

     A makroallokáció és a mikroallokáció fogalma.

     A sorolás fogalma.

     Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája.

     Az igazságos egészségügyi rendszer.

3. hét. Október 11-15. Gyakorlat.

Orvos–beteg–gyógyszerész kapcsolat.

     Az orvos személyiségének szerepe a gyógyításban. Az "orvosgyógyszer" fogalma.

     Az orvos, a gyógyszerész személyiségének kifejlesztése és karbantartása, mint etikai kötelesség.

     A hallgató ill. az orvos személyiségére leselkedő veszélyek, az orvosi egyetem  morális kihívásai a hallgatókkal szemben.

     A gyógyszerész szerepe a gyógyítási folyamatban.

 

4. hét. Október 18-21. Gyakorlat.

Az állatkísérletek etikai kérdései.

     Vannak–e az állatoknak jogaik?

     Felhasználhatók–e az állatok puszta eszközként az ember céljai érdekében?

     A vegetarianizmus mint erkölcsi probléma.

     Az etikus állatkísérletek kritériumai.

 

5. hét. Október 25-29. Gyakorlat.

Az embereken végzett kutatások etikai kérdései.

     Ellentmondás az orvos kutatói és gyógyítói szerepe között.

     A Helsinki Deklaráció.

     A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai Kísérletek etikai kérdései.

 

6. hét. November 2-5. Gyakorlat.

A halál és a haldoklás filozófiai–etikai kérdései.

     A halállal kapcsolatos főbb filozófiai és vallási felfogások, megközelítési lehetőségek.

     Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései.

          Öngyilkosság, eutanázia, teratanázia
Az oktatás módja:
Követelmények, a számonkérés módja etikából:
A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:

dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. kiad. Budapest. Medicina könyvkiadó 1999., 2006. (4.,6.,7., 8.,10.,12.,14.,15.,16. fejezet, és a függelék)

+ az előadások és a gyakorlatok anyaga.


Vizsgakérdések:


I. Fogalmak:

- etika

- bioetika

- erkölcs és jog kapcsolata

- polgári engedetlenség

- deontológiai etika

- a kettős hatás elve

- utilitarista etika

- kategórikus imperatívusz elve

- aranyszabály

- agapizmus

- autonómia elve

- "ne árts" elve

- jótékonyság elve

- igazságosság elve

- orvosi paternalizmus

- cselekvőképtelen beteg

- a kezelés visszautasításának joga

- élő végrendelet

- eutanázia

- hospice

- Helsinki Deklaráció

- antiszpécieszizmus

 

II. Vizsgatételek

1.      Az etika részei

2.      A bioetika

3.      Az erkölcs és a jog kapcsolata

4.      Az etikai viták során előforduló néhány gyakoribb érvelési hiba

5.      Az orvosetika alapelvei I.  Az autonómia tiszteletének az elve és a “Ne árts!" elve

6.      Az orvosetika alapelvei II. A jótékonyság elve és az  igazságosság elve

7.      Az egyszerű beleegyezés és a tájékozott beleegyezés különbségei

8.      A tájékozott beleegyezés fogalma. A betegek felvilágosításának standardjai

9.      Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni?

10.  A kezelés visszautasításának joga                

11.  Gyakorlati megfontolás a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban

12.  A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben (a puha és a kemény sorolás)                  

13.  A költség–hatékonyság elemzés etikai kérdései (a QALY)

14.  Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája (libertariánus (“laissez faire”) felfogás, az egalitariánus felfogás és a liberális felfogás)

15.  Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására                   

16.  Az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái. A főbb kritériumok.

17.  A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései. I. Érvek a jótékony hazugság mellett.

18.  A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései. II. Érvek a jótékony hazugság ellen.  

19.  A haldoklási folyamat E. Kübler Ross alapján, s az ezzel kapcsolatos kommunikációs, betegtájékoztatási dilemmák.

20.  Az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve

21.  Az eutanázia definíciója, fajtái.                   

22.  A holland eutanáziagyakorlat (a Remmelink-jelentés)

23.  Életfenntartó orvosi kezelés visszautasítása.

24.  A living will (élő végrendelet)

25.  A súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái

26.  Peter Singer felfogása az állatok jogállásával kapcsolatban: az antiszpecieszizmus.

27.  A kritikus antropomorfizmus megközelítés lényege az állatvédelemben.

28.  Az állatkísérletek etikai problémái.

29.  Az embereken végzett kutatások etikai kérdései. A Helsinki deklaráció.

30.  A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek fajtái, etikai problémáik.

31.  Fontosabb orvos-etikai kódexek és deklarációk. (A hippokratészi eskü, a genfi deklaráció, az orvosi etika nemzetközi kódexe, a helsinki deklaráció, az emberen való orvosbiológiai kutatás nemzetközi irányelvei (CIOMS), az állatokon végzett orvosbiológiai kutatás nemzetközi irányelvei.