| Semmelweis
Egyetem
Általános
Orvostudományi
Kar Oktatási szervezeti egység megnevezése: Magatartástudományi Intézet |
| Tantárgy neve: Fogorvosi etika –
kötelezően választható tárgy (2010/2011 IV. évfolyam I. félév) Tantárgy kódja: FOKVMAG020_1M Tantárgy kreditértéke: 2 kredit |
| Tantárgy előadójának neve: dr.
Kovács József egyetemi docens |
| Kurzusvezető:
dr.
Hegedűs
Katalin
egyetemi
adjunktus A tantárgy oktatásával elérni kívánt képzési cél. a.) Az, hogy megkönnyítse a mindennapi fogorvosi gyakorlat során felmerülő etikai problémák felismerését, mintegy "rányissa" a hallgatók szemét az erkölcsi problémák észrevételére. b.) Olyan fogalmi–logikai rendszer kimunkálása, mely segítséget nyújt a felmerülő orvosetikai kérdések elemzésében, s lehetővé teszi ezen problémák hatékonyabb megoldását. c.) Olyan ismeretek átadása, mely segíti a fogorvost abban, hogy a betegek, a kísérleti alanyok, illetve az egészségügyben dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletben tartsa. d.) Segíteni a jövendő fogorvost abban, hogy megismerje, mekkora az egyén, az egészségügy és a társadalom felelőssége az egészség fenntartásában. A tárgy tematikája: 1.
hét. Szeptember 6-10. Gyakorlat. Az etika és
az erkölcs
általános jellemzése. Az etika fogalma. Az etika részei: deskriptív etika, normatív etika, metaetika. Általános és alkalmazott normatív etika. Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika. 2. hét. Szeptember 13-17. Gyakorlat. A
morálfilozófia
általános
kérdései. Erkölcsi kérdések vallási megközelítése. A nagy világvallások erkölcsi tanítása. Erkölcsi kérdések világi megközelítése. A főbb etikai elméletek (deontológiai és utilitarisztikus erkölcsi rendszerek) jellemzése. Az erkölcsi érvelés logikája. 3. hét. Szeptember 20-24.
Gyakorlat. Az
orvosi
etika
legfontosabb
alapelvei. Az autonómia elve. A "Ne árts!" elve. A jótékonyság elve. Az igazságosság elve. 4. hét. Szeptember 27. - Október
1. Gyakorlat. Igazságosság
az
egészségügyben.
Az
egészségügyi
makro-
és
mikroallokáció
etikai kérdései. A makroallokáció és a mikroallokáció fogalma A sorolás fogalma Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája Az igazságos egészségügyi rendszer
5. hét. Október 4-8. Gyakorlat. Az
egészség
és
a
betegség
fogalma. A normális fogalma, s ennek társadalmi normától való függése. A fizikai, a pszichés és a szociális egészség fogalma. Az elmebetegséggel kapcsolatos etikai kérdések, visszaélési lehetőségek a pszichiátriában. Pszichiátriai etika.
6. hét. Október 11-15.
Gyakorlat. A
betegtájékoztatás és az
orvosi titoktartás etikai kérdései. A beteg autonómiájának az elve. A tájékozott beleegyezés fogalma. A kezelés visszautasításának joga. Az orvosi paternalizmus fogalma és erkölcsi megítélése. A betegek jogai. Az orvosi titoktartás. 7.
hét. Október 18-21. Gyakorlat. A
reproduktív
medicina
etikai
kérdései
I.
Konzervatív, liberális és mérsékelt álláspontok az abortusz kapcsán. 8. hét. Október 25-29.
Gyakorlat. A
reproduktív
medicina
etikai
kérdései
II. ·
Az
asszisztált
reproduktív technikák etikai kérdései Dajkaterhesség A genetikai tanácsadás etikai kérdései Az embriókísérletek etikai kérdései A génsebészet etikai kérdései 9. hét. November 2-5. ZÁRTHELYI DOLGOZAT 10. hét. November 8-12.
Gyakorlat. Az
emberkísérletek
etikai
kérdései Ellentmondás az orvos kutatói és gyógyítói szerepe között A Helsinki Deklaráció A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai Kísérletek etikai kérdései 11. hét. November 15-19.
Gyakorlat. A rossz
prognózisú betegek
tájékoztatásának etikai kérdései gyakorlati esetek tükrében ·
Lemondhat-e a beteg a
tájékoztatásról? ·
Kérheti-e a hozzátartozó,
hogy
a beteget ne
tájékoztassák? ·
Kiskorúak tájékoztatása ·
A nem tájékoztatás
lehetősége:
a nyílt nem
tájékoztatás 11. hét. November 22-26.
Gyakorlat. A
halál
és
a
haldoklás
filozófiai–etikai
kérdései. A halállal kapcsolatos főbb filozófiai és vallási felfogások, megközelítési lehetőségek. Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései. Öngyilkosság, eutanázia, teratanázia 13. hét. November 29. -
December 3. Gyakorlat. A
szervátültetés
etikai
kérdései. Az agyhalál fogalma. A halott testével kapcsolatos (boncolás, szervkivétel) etikai kérdések. Élő személy testéből való szervkivétel (donáció) etikai kérdései. 14. hét. December 6-10.
Gyakorlat. A
betegek
jogai A betegjogok szerepe és jelentősége az egészségügyben Általános és speciális betegjogok A betegjogok érvényesítése |
| A
foglalkozásokon
való
részvétel
követelményei
és
a
távolmaradás
pótlásának
lehetősége: A félév végi aláíráshoz a tantárgy óráinak legalább 75%-án való részvétel kötelező. A hiányzás hetében a hallgató a tárgy más időpontban tartott gyakorlatain hiányzását pótolhatja. |
| Az
igazolás
módja
a
foglalkozásokon
és
a
vizsgán
való
távollét esetén: Orvosi igazolás |
| A
félévközi
ellenőrzések
(beszámolók,
zárthelyi
dolgozatok)
száma,
témaköre
és
időpontja,
pótlásuk és javításuk lehetősége: |
| A
félév
végi
aláírás
követelményei: • A tantárgy óráinak 75%-án való részvétel • Esetelemzés illetve irodalom-feldolgozás elkészítése |
| Az
osztályzat
kialakításának
módja: Aktív részvétel a félév folyamán és a kollokvium eredménye |
| A
vizsga
típusa: kollokvium |
|
|
| A
vizsgajelentkezés
módja: A NEPTUN-on keresztül |
| A
vizsgajelentkezés
módosításának
rendje: A NEPTUN-on keresztül |
| A
vizsgáról
való
távolmaradás
igazolásának
módja: Telefonos bejelentés a titkárságra |
| A
tananyag
elsajátításához
felhasználható
jegyzetek,
tankönyvek,
segédletek
és
szakirodalom
listája:
Kötelező irodalom: - dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. jav.kiad. Medicina könyvkiadó. Budapest, 1999., 2006. 1-10.,12-16. fejezet + függelék |
|
Vizsgakérdések:
I. Fogalmak: - etika - bioetika - erkölcs és jog kapcsolata - polgári
engedetlenség - deontológiai
etika - a kettős hatás elve - utilitarista etika - kategórikus imperatívusz elve - aranyszabály - agapizmus - autonómia elve - "ne árts" elve - jótékonyság elve - igazságosság elve - orvosi paternalizmus -
cselekvőképtelen beteg - a kezelés visszautasításának
joga - élő végrendelet - agyhalál - eutanázia - hospice - Helsinki
Deklaráció -
antiszpécieszizmus II. Vizsgatételek 1.
Etika és
bioetika; az erkölcs és a jog kapcsolata; az
erkölcsi érvelés jellemzői 2.
A
deontológiai
etikai rendszerek általános jellemzői 3.
Konzekvencionalista
(teleológiai)
etikai
elméletek 4.
A
természetjogi
etikai elméletek; a társadalmi szerződés
elméletei; erényetikák, szituációs etikák, agapizmus és a jogokra
hivatkozó
érvelés 5.
A kanti etika
és az aranyszabály 6.
Az orvosetika
alapelvei 7.
Az egészség
és
a betegség értelmezései 8.
Egyszerű
beleegyezés; a tájékozott beleegyezés fogalma és
kialakulásának története; viták a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban 9.
A betegek
felvilágosításának standardjai. Mit kell a
felvilágosításnak tartalmaznia egy tervezett beavatkozás előtt? 10.
Mikor nem
szükséges a
betegtől tájékozott beleegyezést kérni? A cselekvőképesség
megállapításának
elvei, a cselekvőképtelen beteg ellátásakor követendő eljárások 11.
A kezelés
visszautasításának joga 12.
A tájékozott
beleegyezés
pszichológiai vonatkozásai. Bizonytalanság az orvosi kommunikációban.
Gyakorlati megfontolások a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban 13.
Az
egészségügyi
allokáció etikai kérdései (az allokáció szintjei, igazságosság, a
modern
egészségügy kialakulása, az egészségügyi költségrobbanás, az egyén és
az
egészségügy szerepe az egészség fenntartásában) 14.
A
sorolás
etikai
elvei
és
gyakorlata
a
mai
egészségügyi rendszerekben (a puha és a kemény sorolás) 15.
Egészségügyi
közgazdaságtan és orvosi etika 16.
Az
egészségügyi
ellátáshoz
való jog problémája (a libertariánus (“laissez faire”), az
egalitariánus
(szocialista) és a liberális felfogás) 17.
Szabadpiaci
versus
közfinanszírozású egészségügyi ellátás; az orvosi tevékenység
finanszírozásának
módjai 18.
Kísérletek
egy
igazságos
egészségügyi rendszer definiálására 19.
Az
egészségügyi
mikroallokáció etikai kérdései I.: a sorolás problémájának jellemzése
és a
szelekciót elutasító érvelések 20.
Az
egészségügyi
mikroallokáció etikai kérdései II.: az életmentő, ritka, általánosan
nem
elérhető eszközök elosztásának etikai problémái (a főbb kritériumok,
betegkiválasztás a kutatás során, a betegkiválasztás módszere és
eljárási
feltételei) 21.
A művi
abortusz
etikai
kérdései I: érvelési hibák, az abortusz és a fogamzásgátlás
megítélésének
története 22.
A művi
abortusz
etikai
kérdései II: a mai álláspontok jellemzése, a konzervatív és a liberális
álláspont és kritikája 23.
A művi
abortusz
etikai
kérdései III: a mai álláspontok jellemzése, a mérsékelt álláspont 24.
A
gyógyíthatatlan, rossz
kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései 25.
Az eutanázia
problémája
és előtérbe kerülésének okai; az élet szentségének a doktrínája és az
életminőség elve; az eutanázia definíciója, fajtái 26.
Az aktív és a
passzív
eutanázia 27.
A holland
eutanáziagyakorlat (a Remmelink-jelentés) 28.
Passzív
eutanázia
(orvosi prioritások, kezelés abbahagyása és el nem kezdése, szokásos és
rendkívüli eszközök, mesterséges táplálás és folyadékpótlás,
haszontalan
kezelés) 29.
Életmentő,
illetve
életfenntartó orvosi kezelés visszautasítása kompetens és inkompetens
beteg
által; az élő végrendelet 30.
A súlyos
fejlődési
rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái 31.
Az élőből
való
szervkivétel etikai kérdései 32.
A holttestből
való
szervkivétel etikai kérdései; a halál fogalma; az embrionális és
magzati szövetek
felhasználásának etikai kérdései 33.
A szervek
pénzért való
árusításának etikai kérdései 34.
Az állatok
erkölcsi
státusáról való gondolkodás története. A ma uralkodó álláspont és a
darwini
természetfelfogás filozófiai jelentősége 35.
Peter Singer
felfogása
az állatok jogállásával kapcsolatban: az antiszpécieszizmus (érvek és
ellenérvek, a singeri álláspont következményei és kritikája,
vegetarianiz-mus);
Tom Regan érvelése: az állatok jogai; a kritikus antropomorfizmus
megközelítés
lényege az állatvédelemben 36.
Az állati
szenvedés
fogalma. Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai 37.
Az embereken
végzett
kutatások etikai kérdései; a Helsinki Deklaráció; a kutatási alanyok
jogai 38.
A betegjogok
általános
kérdései (a betegjogok megfogalmazásának okai és előnyei, fenntartások
a
betegjogi megközelítéssel szemben) 39.
A főbb
betegjogok
(általános és speciális betegjogok) 40.
A betegjogok
érvényesítését elősegítő főbb módszerek és intézmények 41. Fontosabb orvosetikai kódexek és deklarációk. (a hippokratészi eskü, a Genfi Deklaráció, az orvosi etika nemzetközi kódexe, az emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei, az állatokon végzett orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei)
|