| Semmelweis
Egyetem
Általános
Orvostudományi
Kar Oktatási szervezeti egység megnevezése: Magatartástudományi Intézet |
| Tantárgy neve: Orvosi
etika (ÁOK. IV. évfolyam 2010/2011. I. félév.) Tantárgy kódja: AOMAGBET_1M Tantárgy kreditértéke: 2 kredit |
| Tantárgy előadójának neve: Dr.
Túry Ferenc egyetemi tanár |
| Kurzusvezető:
Dr.
Kopp
Mária
egyetemi
tanár,
Dr. Kovács József egyetemi docens, dr.
Hegedűs Katalin egyetemi adjunktus A tantárgy oktatásával elérni kívánt képzési cél. a.) Az, hogy megkönnyítse a mindennapi orvosi gyakorlat során felmerülő etikai problémák felismerését, mintegy "rányissa" a hallgatók szemét az erkölcsi problémák észrevételére. b.) Olyan fogalmi–logikai rendszer kimunkálása, mely segítséget nyújt a felmerülő orvosetikai kérdések elemzésében, s lehetővé teszi ezen problémák hatékonyabb megoldását. c.) Olyan ismeretek átadása, mely segíti az orvost abban, hogy a betegek , a kísérleti alanyok, illetve az egészségügyben dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletben tartsa. d.) Segíteni a jövendő orvost abban, hogy megismerje, mekkora az egyén, az egészségügy és a társadalom felelőssége az egészség fenntartásában. A tárgy tematikája: 1. hét. Szeptember 6-10. Előadás. Az etika és az erkölcs általános jellemzése. Az etika fogalma. Az etika részei: deskriptív etika, normatív etika, metaetika. Általános és alkalmazott normatív etika. Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika. A főbb etikai elméletek (deontológiai és utilitarisztikus erkölcsi rendszerek) jellemzése. 2. hét. Szeptember 13-17. Előadás. A tájékozott beleegyezés elve Egyszerű beleegyezés · Tájékozott beleegyezés · A betegtájékoztatás standardjai · A kezelés visszautasításának joga 3. hét. Szeptember 20-24. Előadás. A rossz prognózisú betegek tájékoztatásának etikai kérdései Érvek a kegyes hazugság mellett. Érvek a kegyes hazugság ellen. A haldoklási folyamat. A gyógyíthatatlan beteg felvilágosításának módja. 4. hét. Szeptember 27 - Október 1. Előadás. Az embereken végzett kutatások etikai kérdései. Ellentmondás az orvos kutatói és gyógyítói szerepe között. A Helsinki Deklaráció. A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai Kísérletek etikai kérdései. 5. hét. Október 4-8. Előadás. A szervátültetés etikai kérdései. Az agyhalál fogalma. A halott testével kapcsolatos (boncolás, szervkivétel) etikai kérdések. Élő személy testéből való szervkivétel (donáció) etikai kérdései. 6. hét. Október 11-15. Gyakorlat. Az orvosi etika legfontosabb alapelvei. Az autonómia elve. A "Ne árts!" elve. A jótékonyság elve. Az igazságosság elve. 7. hét. Október 18-21. Gyakorlat. A tájékozott beleegyezés gyakorlati esetek tükrében. * Önrendelkezés * Cselekvőképesség 8. hét. Október 25-29. Gyakorlat. Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makro- és mikroallokáció etikai kérdései. A makroallokáció és a mikroallokáció fogalma. Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája. A sorolás fogalma. Az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái. A gyakorlatban használt mikroallokációs kritériumok etikai értékelése. Az igazságos egészségügyi rendszer. 9. hét. November 2-5. Gyakorlat. ZÁRTHELYI DOLGOZAT (az előadás helyén és idejében egységesen, minden csoport számára, két turnusban) 10. hét. November 8-12. Gyakorlat. A reproduktív medicina etikai kérdései I. · A művi abortusz kérdése. Konzervatív, liberális és mérsékelt álláspontok az abortusz kapcsán. 11. hét. November 15-19. Gyakorlat. A reproduktív medicina etikai kérdései II. · Az asszisztált reproduktív technikák etikai kérdései. · Dajkaterhesség * A genetika etikai kérdései. * Az embriókísérletek etikai kérdései 12. hét. November 22-26. Gyakorlat A rossz prognózisú betegek tájékoztatásának etikai kérdései gyakorlati esetek tükrében. · Lemondhat-e a beteg a tájékoztatásról? · Kérheti-e a hozzátartozó, hogy a beteget ne tájékoztassák? · Kiskorúak tájékoztatása · A nem tájékoztatás lehetősége: a nyílt nem tájékoztatás 13. hét. November 29 - December 3. Gyakorlat. A halál és a haldoklás filozófiai–etikai kérdései. A halállal kapcsolatos főbb filozófiai és vallási felfogások, megközelítési lehetőségek. Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései. Öngyilkosság, eutanázia, teratanázia. 14. hét. December 6-10. Gyakorlat. A betegek jogai. A betegjogok szerepe és jelentősége az egészségügyben. Általános és speciális betegjogok. A betegjogok érvényesítése. |
| A
foglalkozásokon
való
részvétel
követelményei
és
a távolmaradás
pótlásának lehetősége: A félév végi aláíráshoz a tantárgy óráinak legalább 75%-án való részvétel kötelező. A hiányzás hetében a hallgató a tárgy más időpontban tartott gyakorlatain hiányzását pótolhatja. |
| Az
igazolás
módja
a
foglalkozásokon
és
a vizsgán való távollét esetén: Orvosi igazolás |
| A
félévközi
ellenőrzések
(beszámolók,
zárthelyi
dolgozatok)
száma,
témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: |
| A
félév
végi
aláírás
követelményei: • A tantárgy óráinak 75%-án való részvétel • Esetelemzés elkészítése |
| Az
osztályzat
kialakításának
módja: Aktív részvétel a félév folyamán és a kollokvium eredménye |
| A
vizsga
típusa: kollokvium |
| A
vizsgajelentkezés
módja: A NEPTUN-on keresztül |
| A
vizsgajelentkezés
módosításának
rendje: A NEPTUN-on keresztül |
| A
vizsgáról
való
távolmaradás
igazolásának
módja: Telefonos bejelentés a titkárságra |
| A
vizsga
rendje: Választható az írásbeli (teszt)vizsga és a szóbeli vizsga. A tesztvizsga anyaga: a megadott kötelező irodalom. Szóbeli vizsga esetén minden hallgató egy fogalmat és két tételt húz. |
|
Vizsgakérdések:
I. Fogalmak: - etika - bioetika - erkölcs és jog kapcsolata - polgári engedetlenség - deontológiai etika - a kettős hatás elve - utilitarista etika - kategórikus imperatívusz elve - aranyszabály - agapizmus - autonómia elve - "ne árts" elve - jótékonyság elve - igazságosság elve - orvosi paternalizmus - cselekvőképtelen beteg - a kezelés visszautasításának joga - élő végrendelet - agyhalál - eutanázia - hospice - Helsinki Deklaráció - antiszpécieszizmus II. Vizsgatételek 1. Etika és bioetika; az erkölcs és a jog kapcsolata; az erkölcsi érvelés jellemzői 2. A deontológiai etikai rendszerek általános jellemzői 3. Konzekvencionalista (teleológiai) etikai elméletek 4. A természetjogi etikai elméletek; a társadalmi szerződés elméletei; erényetikák, szituációs etikák, agapizmus és a jogokra hivatkozó érvelés 5. A kanti etika és az aranyszabály 6. Az orvosetika alapelvei 7. Az egészség és a betegség értelmezései 8. Egyszerű beleegyezés; a tájékozott beleegyezés fogalma és kialakulásának története; viták a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban 9. A betegek felvilágosításának standardjai. Mit kell a felvilágosításnak tartalmaznia egy tervezett beavatkozás előtt? 10. Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni? A cselekvőképesség megállapításának elvei, a cselekvőképtelen beteg ellátásakor követendő eljárások 11. A kezelés visszautasításának joga 12. A tájékozott beleegyezés pszichológiai vonatkozásai. Bizonytalanság az orvosi kommunikációban. Gyakorlati megfontolások a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban 13. Az egészségügyi allokáció etikai kérdései (az allokáció szintjei, igazságosság, a modern egészségügy kialakulása, az egészségügyi költségrobbanás, az egyén és az egészségügy szerepe az egészség fenntartásában) 14. A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben (a puha és a kemény sorolás) 15. Egészségügyi közgazdaságtan és orvosi etika 16. Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája (a libertariánus (“laissez faire”), az egalitariánus (szocialista) és a liberális felfogás) 17. Szabadpiaci versus közfinanszírozású egészségügyi ellátás; az orvosi tevékenység finanszírozásának módjai 18. Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására 19. Az egészségügyi mikroallokáció etikai kérdései I.: a sorolás problémájának jellemzése és a szelekciót elutasító érvelések 20. Az egészségügyi mikroallokáció etikai kérdései II.: az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök elosztásának etikai problémái (a főbb kritériumok, betegkiválasztás a kutatás során, a betegkiválasztás módszere és eljárási feltételei) 21. A művi abortusz etikai kérdései I: érvelési hibák, az abortusz és a fogamzásgátlás megítélésének története 22. A művi abortusz etikai kérdései II: a mai álláspontok jellemzése, a konzervatív és a liberális álláspont és kritikája 23. A művi abortusz etikai kérdései III: a mai álláspontok jellemzése, a mérsékelt álláspontok 24. A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései 25. Az eutanázia problémája és előtérbe kerülésének okai; az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve; az eutanázia definíciója, fajtái 26. Az aktív és a passzív eutanázia 27. A holland eutanáziagyakorlat (a Remmelink-jelentés) 28. Passzív eutanázia (orvosi prioritások, kezelés abbahagyása és el nem kezdése, szokásos és rendkívüli eszközök, mesterséges táplálás és folyadékpótlás, haszontalan kezelés) 29. Életmentő, illetve életfenntartó orvosi kezelés visszautasítása kompetens és inkompetens beteg által; az élő végrendelet 30. A súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái 31. Az élőből való szervkivétel etikai kérdései 32. A holttestből való szervkivétel etikai kérdései; a halál fogalma; az embrionális és magzati szövetek felhasználásának etikai kérdései 33. A szervek pénzért való árusításának etikai kérdései 34. Az állatok erkölcsi státusáról való gondolkodás története. A ma uralkodó álláspont és a darwini természetfelfogás filozófiai jelentősége 35. Peter Singer felfogása az állatok jogállásával kapcsolatban: az antiszpécieszizmus (érvek és ellenérvek, a singeri álláspont következményei és kritikája, vegetarianiz-mus); Tom Regan érvelése: az állatok jogai; a kritikus antropomorfizmus megközelítés lényege az állatvédelemben 36. Az állati szenvedés fogalma. Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai 37. Az embereken végzett kutatások etikai kérdései; a Helsinki Deklaráció; a kutatási alanyok jogai 38. A betegjogok általános kérdései (a betegjogok megfogalmazásának okai és előnyei, fenntartások a betegjogi megközelítéssel szemben) 39. A főbb betegjogok (általános és speciális betegjogok) 40. A betegjogok érvényesítését elősegítő főbb módszerek és intézmények 41. Fontosabb orvosetikai kódexek és deklarációk. (a hippokratészi eskü, a Genfi Deklaráció, az orvosi etika nemzetközi kódexe, az emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei, az állatokon végzett orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei) |
| A
tananyag
elsajátításához
felhasználható
jegyzetek,
tankönyvek,
segédletek
és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
- dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. jav.kiad. Medicina könyvkiadó. Budapest, 1999., 2006. 1-10.,12-16. fejezet + függelék |