a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A. A projekt célja:

Ma Magyarországon a középkorú, 45-65 éves férfiak halálozási arányai abszolút értékben is magasabbak, mint az 1930-as években voltak, és a középkorú nők halálozási arányai is jóval magasabbak, mint az európai átlag ( Demográfiai Évkönyv, 1997). Az aktív népesség ilyen mértékű egészségromlása a demográfiai következmények mellett jelentősen csökkenti a gazdasági versenyképességet, rontja az aktív-passzív arányt, tehát igen súlyos nemzetgazdasági veszteséget okoz. A fenti jelenség egyben a magyar népesség életminőség veszteségének legdrámaibb mutatója. Ennek a súlyos, és igen kevéssé érthető krízishelyzetnek a megértésére, és jelenségek vizsgálatán alapuló hatékony megoldási módszerek kidolgozására kevés kísérlet történt az elmúlt években, az alapvető politikai és gazdasági következmények ellenére.

Az átalakuló közép- és kelet-európai gazdaságokra az utóbbi évtizedekben általában jellemző morbiditási és mortalitási krízis, a magatartástudomány, a népegészségügy, az orvostudomány, a biológia számára rendkívüli új kihívást jelent. Az eddigi magyarázó hipotézisek nem alkalmasak ezeknek az igen rövid időtartam alatt lejátszódó egészségi változásoknak az értelmezésére, ezért fordult a legkiválóbb nemzetközi kutatócsoportok érdeklődése az utóbbi évtizedekben régiónk felé (The Mortality Crisis in Transitional Economies, szerk. GA Cornia, R. Panicia, Oxford University Press, 2000, Bobak, Marmot, 1996, Bobak és mtsai, 2000, Wilkinson, 1996).

A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló folyamatok játszódtak le a régió átalakuló országaiban, azonban a 80-as évek végéig a rosszabbodás Magyarországon volt a legkifejezettebb. Ez a rendkívüli idő előtti halálozás nem magyarázható genetikus okokkal, mivel a 60-as évekig a magyar halálozási statisztikák jobbak voltak számos fejlett nyugati országénál. Nem magyarázhatóak a lakosság elszegényedésével sem, mivel a legerőteljesebb rosszabbodás az 1980-as évek közepéig volt tapasztalható, 1989-ig a nemzeti össztermék jelentősen emelkedett, és a 80-as évek végéig a legszegényebb rétegek anyagi helyzete sem romlott a 60-as évekhez képest. Az egészségügyi ellátás számos mutatója szerint, például a születés körüli, illetve az idős kori halálozásban ebben az időszakban jelentős javulás mutatható ki, tehát az egészségromlás, legalábbis a felületi jellemzők szintjén nem magyarázható egyértelműen az egészségügyi ellátás rosszabbodásával. A hagyományos népegészségügyi jelentőségű önkárosító magatartásformák, a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás emelkedése nem elégségesek ennek az un. közép-kelet-európai egészség paradoxonnak a megértéséhez, egyrészt, mivel a rosszabbodásnak statisztikailag csak bizonyos hányadát, mintegy 40%-át magyarázzák, másrészt alapvető kérdés, hogy milyen közvetett tényezők vezetnek az önkárosító magatartásformák gyakoribbá válásához.

Ez az egyedülálló társadalmi-gazdasági kísérleti helyzet alkalmas arra, hogy az egészség megőrzésében, illetve az egészségi állapot rendkívül rövid idő alatt lezajló változásaiban meghatározó szerepet játszó társadalmi, lélektani és biológiai folyamatok összefüggéseit elemezzük hosszú távú idősorok adatai alapján. Viszonylag kevés ilyen jellegű vizsgálat folyik, mivel ezekben az országokban a szakmai háttér nem elégséges, vagy összeomlott. Így például az orosz lakosság egészségromlását angol és amerikai kutatók vizsgálják, vagy a skandináv országok és a balti államok egészségi mutatóit hasonlítják össze. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a változó társadalmi helyzetekkel való megbirkózási készségek, a reménytelenség, kontrollvesztés lelkiállapota igen fontos veszélyeztető tényező, és a hagyományos kockázati tényezők rosszabbodása - alkohol, dohányzás- is társadalmi és pszichológiai faktorokra vezethető vissza (Kristenson et és mtsai,1998, Orth-Gomer és mtsai. 1998, Bobak és Marmot,1996.).

A WHO igazgatója, Gro Harlem Brundtland a 2001. évet a lelki egészség évének nyilvánította. A jövő évi World Health Report témája az, hogy a modern társadalmakban miért vált a lelki egészég megőrzése különösen nagy kihívássá, valamint hogy a lelki egészség zavarai milyen mechanizmusokon keresztül vezetnek egészségromláshoz. A mentális zavarok jelentős anyagi veszteséget jelentenek a társadalom számára, és ez a tendencia rosszabbodni fog, ha nem teszünk ellene tudatosan. Annak ellenére, hogy számos országban, különösképpen Ausztráliában, Hollandiában, Svéd- és Finnországban bizonyítottan hatékony módszereket alkalmaznak arra, hogy elsősorban a különösen veszélyeztetett rétegek megbirkózási készségeinek javításán keresztül előzzék meg a magatartási zavarok kialakulását és súlyosbodását, nálunk ezeknek a módszereknek az alkalmazása csak kísérleti stádiumban van.

Célmeghatározás:

Összefoglalva a program mikro-, mezo-, és makroszintű elemzéseket, az eredményeknek gyakorlati alkalmazását, és az eredmények alapján való fejlesztést foglal magába. Tovább szeretnénk folytatni azt az interdiszciplináris kutatást, amely a társadalom gyors átalakulásának hatásait elemzi az életminőségre, - ennek legfontosabb összetevőire, a munka és alkotóképesség megőrzésére, a lelkiállapotra, az önkárosító magatartásformák alakulására -, és az egészségi állapotra.

A gyakorlati megvalósítás szempontjából a projektnek három, egymással szorosan összefüggő, de a megvalósítás, kivitelezés szempontjából párhuzamosan futó célkitűzése van:

1. Epidemiológiai, keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok keretében az aktív korosztály egészségromlásában, tágabb értelemben az életminőség romlásában szerepet játszó társadalmi, mentális, magatartási összetevők elemzése az orvosi és biológiai tényezőkkel összefüggésben, valamint a protektív tényezők azonosítása.

 

2. A kontrollvesztés és a központi idegrendszeri szabályozási zavarok összefüggéseinek mélyreható elemzése, ami a pszichofiziológiai mechanizmusok mikroszintjével járul hozzá a tervezett kutatást.

 

3. Kutatási eredményekre alapozott megelőzési programok bevezetése önkéntes egészségpénztárak által finanszírozott bizonyítottan hatékony egészségmegőrző programok útján. A hatékonyság összetevőinek elemzésére alkalmas mutatók kidolgozása, ellenőrzése, ajánlása.

B. A pályázóknak a projektet megelőző és megalapozó tevékenységének összefoglalása

1. Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

 

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1993-ban alakult meg a Magatartástudományi Intézet, amelynek a kezdetektől meglévő alapvető kutatási témái és gyakorlati magatartásorvoslási tevékenysége a jelen projekt céljaival esik egybe. Ez megfogalmazódik az intézet küldetésnyilatkozatában, az intézet igen széleskörű hazai és nemzetközi együttműködési hálózatában, és eddig elnyert pályázatainak témáiban. "A magatartástudomány az emberi magatartás törvényszerűségeit és fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésben, tehát az ember és környezete közötti kölcsönhatások folyamatában… Az orvostudományi egyetemeken a magatartástudomány elsősorban az egészséges magatartás, a megbetegedések kialakulásában szerepet játszó magatartási tényezők megismerését és alakításának lehetőségeit jelenti." (További információ: http://www.magtud.sote.hu)

1.1. Tudományos együttműködés

 

Természetesen az intézet megszervezésének előzményeként már korábban kialakult az a széleskörű kutatói együttműködés, amely a Magatartástudományi Intézet megalakulása után lehetővé tette FEFA pályázat elnyerését "Magatartástudományi központ és hálózat kialakítására" címmel. A pályázat lehetőséget teremtett a korábbi informális kapcsolatok továbbépítésére, az intézet munkatársai számos együttműködést alakítottak ki a következő munkacsoportokkal:

• 1990 óta részt vesznek az "European Community Concerted Action: Breakdown in Human Adaptation: Quantification of Parameters, Health and Behaviour Survey" (program leader: Professor Andrew Steptoe, London University) nemzetközi összehasonlító vizsgálatban.

• Közös kutatási témákon dolgoznak a Charing Cross and Westminster Medical School, London University, Behavioural Research Unit vezetôjével, John Gruzelier-vel, pszichofiziológiai vizsgálatokban.

• 1984 óta, a világon másodikként vezették be a szorongásos megbetegedések kognitív- viselkedésterápiás módszerét az Oxford University Department of Psychiatry munaktársaival, David Clarkkal és Paul Salkovskissal együttműködésben.

• 1992. óta együttműködnek az Ulmi Egyetem pszichofiziológiai kutatócsoportjával (vezető: Dr. Roland Straub) a depresszió, szorongás, fájdalom pszichofiziológiájával kapcsolatban. 1995 óta Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) pályázat keretében.

• 1995 óta együttműködés a UNDP pályázat keretében Prof. Barr Taylorral, (Stanford University, Dept. of Behavioral Medicine) közösségi alapú egészségmegőrzési programok szervezésében.

• A "Bizonyítékokon alapuló orvoslás" munkacsoport (Dr. Novák Márta-Dr. John Geddes, Centre for Evidence Based Mental Health Dept. of. Psychiatry Univ. of. Oxford Warneford Hospital).

A nemzetközi együttműködések mellett a Magatartástudományi Intézet kezdettől törekedett arra, hogy felvegye a kapcsolatot a hasonló területen működő hazai műhelyekkel. Ennek egyik fóruma az intézet munkatársa (Dr. Pilling János) által szerkesztett Mentálhigiéne és Pszichoszomatika című tudományos folyóirat, amely elsősorban a megelőzésben, egészségmegőrzésben aktív hazai munkacsoportok közötti párbeszéd fóruma. 2000. május 26-27-én kerültek először megrendezésre integratív céllal a Magatartástudományi Napok a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézetének szervezésében.

A Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet és a Magyar Pénztárszövetség három eredményesen lezárult és egy jelenleg induló UNDP (United Nations Developmental Program) pályázatban vett részt, amelyek egyéb pályázatokkal kiegészítve lehetővé tették a 16 évesnél idősebb lakosság körében életkor, nem és terület szerinti országos reprezentatív felmérések elvégzését. 1983-ban 5871, 1988-ban 20,902, majd 1994/95-ben 18,520 személy otthoni interjú formájában történő kikérdezésével zajlott a felmérés. Vizsgálataink világviszonylatban egyedülállóak abban a tekintetben, hogy igen széleskörű országos adatbázist hoztunk létre az egészségi állapot demográfiai, társadalmi-gazdasági, életmódbeli, pszichológiai összefüggéseinek, valamint az egészséggel, egészségügyi ellátással kapcsolatos szükségletek, igények vizsgálatára. A felmérések eredményei igen széleskörű nemzetközi visszhangot váltottak ki, számos nemzetközi tanulmány született. Kopp Mária 1999. óta az European Society of Cardiology, Advisory Committee of Quality of Life és a Behavioural Cardiology munkacsoport, valamint a WHO "Task Force on Depression and Stress-related morbidity" közép-kelet-európai koordinátora.

2000. májusában Budapesten rendeztük meg a NATO Advanced Research Center által támogatott "Increase in Coronary Heart Disease in Central and Eastern Europe" című konferenciát, amelyről a Science junius 6-i számában jelent meg cikk: Stress: the Invisible Hand in Eastern-European Death Rates címmel, 2000-ben Kopp Máriát felkérték a 2001. Évi WHO World Health Report nyolctagú szakértő testületébe, amelynek témája a lelki egészség

(Kopp és mtsai, 1987,1995,1998,2000).

1.3. Klinikai, megelőzési, és fejlesztési tevékenység

A Magatartástudományi Intézet klinikai fejlesztési tevékenységének egyik elsődleges célja eddig is közösségi alapú programok indítása, módszertani kidolgozása volt. Ez az utóbbi évtizedekben kifejlődött diszciplína, a magatartásorvoslás lényege. A tevékenységhez csak alkalmi, pályázati támogatást nyertünk el, mert a finanszírozás jelenlegi rendszerében nincs elfogadott helye az ilyen típusú, multidiszciplináris megelőzési programoknak.

• "Bizonyítékokon alapuló orvoslás" (EBM) munkacsoport (a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karának I. sz. Belgyógyászati Klinikája és a Magatartástudományi Intézet munkacsoportja), vezetője: Dr. Mucsi István

Tevékenységi kör:

1. Az EBM módszertanának oktatása: speciálkollégiumok, előadások, konferenciák

2. Az "Evidence Based Mental Health" oktatási módszertanának kidolgozása

• Életminőség munkacsoport, vezetője: Dr Stauder Adrienn

Az egyes egészségügyi beavatkozások hatásainak komplex mutatója az életminőségre gyakorolt hatás. Az életminőség mérése során a szomatikus mutatók mellett a pszichés és szociális működésre gyakorolt hatást is monitorozni lehet. Ezáltal különböző jellegű beavatkozásokat közvetve is össze lehet hasonlítani, reálisabb képet lehet kapni a beavatkozások költség-hatékonyságáról, ami alapvető jelentőségű a korlátozott források felosztásakor, az egymással helyettesíthető módszerek közötti választáskor.

A munkacsoport célja a minőségbiztosítás, egy olyan, mindenki számára elérhető adatbázis létrehozása, melyben csak a kidolgozókkal egyeztetett, magyar viszonyokra adaptált, validált életminőség kérdőívek szerepelnének. Fontosnak tartjuk az életminőség vizsgálatokkal kapcsolatos szakmai találkozók szervezését, ahol a különböző munkacsoportok eredményeiket bemutathatják, egyeztethetnek. Az első magyar "Életminőség Fórumot" 1999. november 24-én tartottuk a Magatartástudományi intézetben, nagy érdeklődés mellett, a következőt 2001. őszére tervezzük.

• Magatartásorvoslási országos hatáskörű szakrendelő, vezetője: Dr. Purebl György

Az intézmény rendelője a következő területekkel foglalkozik: szorongó, elsősorban pánikbetegek kognitív-viselkedésterápiás kezelése depressziós tünetek kognitív-viselkedésterápiája, evészavarok kezelése, miokardiális infarktuson átesett betegek szorongásos, depressziós tüneteinek rehabilitációs kezelése, krónikus fájdalom szindrómák kezelése, allergiás betegségekhez társuló pszichés zavarok kezelése.

• "Jobb egészséget a nőknek" - egészségvédelmi program fiatal nők részére (www.magtud.sote.hu/nok), vezetői: Dr. Csoboth Csilla és Dr. Purebl György

1998 júniusában a SOTE Magatartástudományi Intézete és a Végeken Egészséglélektani Alapítvány egészségmegőrző programot indított 14-24 éves magyar nők számára "Jobb Egészséget a Nőknek" címmel, az amerikai Bristol-Myers Squibb Alapítvány támogatásával. A program fő célkitűzése, hogy a fiatal nők egészségmagatartását pozitív irányban befolyásolja programokkal.

A program első lépéseként országos reprezentatív felmérés készült a 14-24 éves női lakosság körében. A vizsgálat eredményei támpontot adtak ahhoz, hogy milyen a fiatal nők egészségi állapota, milyen testi és lelki problémákkal küszködnek. A felmérés eredményei alapján indítottuk az egészségvédő programokat.

• Internetes tanácsadó szolgálat (www.magtud.sote.hu/nok) vezetője: Szendi Gábor

Az utóbbi években, elsősorban a fiatalok körében az internetes tanácsadás az egyik legeredményesebb módszerré vált. Ennek oka, hogy az anonimitás miatt számos olyan probléma is kezelhető, mely miatt egyéb formában nem fordulnának az emberek segítségért.

Az internetes tanácsadó program a következő témákra terjed ki:

• Posztpartum depresszió, korai kötődés munkacsoport vezetője: Dr. Nagy Emese

A munkacsoport anyák és újszülött gyermekeik közötti kommunikáció jellegzetességeit és torzulásait vizsgálja egy évtizede, számos nemzetközi együttműködés keretében. Országos reprezentatív felmérést végeztek a posztpartum depresszió, a szoptatási szokások, és az anyai szorongás epidemiológiájának vizsgálatára. Meghonosították az Edinburgh Postpartum Depression kérdőívet Magyarországon.

• Alvás munkacsoport vezetője: Dr. Novák Márta

Az alvászavarok jelentőségét az utóbbi évtizedekig nem ismerték eléggé. A csoport tevékenysége, amelyre rendkívül nagy az igény, a diagnosztikában és a megelőzésben egyaránt alapvető. Tevékenységi körök: alvásmedicina rendelés a Magatartásorvoslási Ambulancián, alváslaboratóriumi vizsgálatok (poliszomnográfia) végzése diagnosztikus és kutatási céllal.

• Pszichonefrológia munkacsoport vezetője: Dr. Mucsi István

Tevékenységi körök: alvászavarok vesebetegek körében (kutatás), vesebetegek életminősége, hangulatzavarai (kutatás), magatartásorvoslási módszerek alkalmazásának lehetőségei a vesebetegek rehabilitációjában (módszertani fejlesztés és oktatás).

• "Magatartástani (Behavioral science) és egészséglélektani doktori alprogram",

programvezető: Dr. Kopp Mária

A Pszichiátria és klinikai pszichológia doktori (Ph.D.) program (Programvezetô: Dr. Tringer László) keretében működött 1995- 2000-ig. 2001-től megalakult az Egészségtudományi Doktori Iskola, amelyben Dr. Kopp Mária alapító tagként vesz részt. Mivel a magatartástudomány az egészségtudományok egyik legdinamikusabban fejlődő ága, a Magatartástudományi Intézetben folyó kutatások alapvetően járulhatnak hozzá az egészségtudományi ismeretekhez.

A doktori program felkészíti a hallgatókat a magatartási és szociális tudományok alkalmazására a mai egészségügyi problémák megoldásában, ezen a területen kutatásra és oktatásra. A képzés fő célja az emberi magatartás szabályozásának és törvényszerűségeinek megértése, az egészséget károsító kockázati tényezők és az egészséget védő magatartásformák rendszerének interdiszciplináris vizsgálata.

 

2. MTA Pszichológiai Intézet


Az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársai a mai legkorszerűbb elektorfiziológiai módszertani bázist hozták létre a központi idegrendszeri, humán pszichofiziológiai zavarok komplex elemzésére.

• Metodikai háttér és előzmények

A nem-lineáris analízis sok évtizedes késéssel indult a hagyományos EEG-értékeléshez képest. Utóbbi esetben a kiindulópont az a feltevés, mely szerint az elektromos tevékenység véletlenszerű, sztochasztikus jellegű. Kidolgozták az ennek elemzésére alkalmas statisztikai módszereket, melyeket a gyakorlatban elterjedten használnak. E megközelítés elméleti hátterét az elmúlt évek azon felismerései és eredményei adják, melyek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy csak az idegrendszer döntően nem-lineáris működési jellegzetességeinek figyelembevételével kísérelhető meg az idegrendszeri funkciók, ill. ezek károsodásainak teljességre törekvő magyarázata, ill. értelmezése.

A módszert eredményesen használták fel számos fiziológiás (pl. ébrenlét-alvás ciklusok EEG-elemzése [Fell et al., 1996], ill. patológiás epilepsia [Babloyantz and Destexhe, 1986]) folyamat vizsgálatára.

A korrelációs dimenzió meghatározást amerikai együttműködés keretében (James E. Skinner, Baylor College of Medicine, Houston, USA) továbbfejlesztettük (pont-korrelációs dimenzió, PD2), melynek eredményeként a módszer alkalmassá vált a korrelációs dimenzió időbeli változásainak követésére, és lehetővé vált olyan EEG-szakaszok analízise, melyekben - az EEG esetében törvényszerűen igen gyakori - nem-stacionárius változások is előfordulnak. A módszert eredményesen használtuk fel többek között idegrendszeri funkciókárosodás lokalizálására vascularis laesio esetében (Molnár és mtsai, 1997; Molnár és mtsai, 1999) valamint eseményfüggő kiváltott potenciálok vizsgálatára (Molnár and Skinner, 1992; Molnár, 1999). Megállapítottuk, hogy a PD2 érzékenyen jelezhet olyan, neuropszichológiai módszerekkel is alátámasztott károsodást is, melyre a hagyományos EEG-analízis módszerek nem utalnak. Az eseményfüggő kiváltott potenciálok vizsgálata révén a szenzoros információfeldolgozás eddig nem ismert, új összefüggései váltak nyilvánvalóvá, melyeket a "nem-lineáris kooperativitás" jelenségének leírásával dokumentáltunk. Mindkét irányú vizsgálatsorozat az irodalomban általunk elsőként közölt jelenségre utal.

 

3. Szent Ferenc Kórház


A Magatartástudományi Intézet folyamatos együttműködést alakított ki, korábban a Dr. Tahy Ádám által vezetett Balatonfüredi Szívkórházzal, majd a jelenleg vezetése alatt álló Szent Ferenc kórházzal, ahol elsősorban a korszerű kardiológiai rehabilitációs team megszervezésének kísérletei folynak.

Dr. Tahy Ádám a Balatonfüredi Állami Szívkórház korábbi vezetőjeként nemzetközileg elismert, Magyarországon egyedülállóan komplex rehabilitációs és egészség megőrzési szemléletet érvényesített. A Magyar Kardiológiai Társaság Rehabilitációs munkacsoportjának megszervezőjeként és vezetőjeként a szív-érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban, nemzetközi viszonylatban is igen korán felismerte a magatartási, pszichológiai tényezők kezelésének jelentőségét, széleskörű nemzetközi és hazai hálózatot épített ki. A hálózat része az Országos Korányi Intézet Kardiológiai Intézete, amelynek vezetője Dr Karlóczay Kristóf az European Society of Cardiology Behavioural Cardiology munkacsoportjában a magyar kardiológusok képviselője.

 

4. A Magyar Pénztárszövetség által végzett, a pályázatot megalapozó kutatási és fejlesztési tevékenység


A Magyar Pénztárszövetség jogelődje az egészségpénztárak alapításának jogi szabályozását megelőzően alakult meg, és nemzetközi kapcsolatai révén (Assotiation International de la Mutualité, Federation of Health Funds, Mutualité Francaise, Mutualite Fonction Publique, Landsbond der Christelijke Mutualiteiten, British United Providence Assotiation) jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar jogszabály nyugat-európai elsősorban francia és belga példát követve a II. világháború előtti magyar hagyományokra épüljön. Ennek köszönhető, hogy a jogszabály alapján az egészségpénztárak a társadalombiztosítás tevékenységét kiegészítő, egyesülethez hasonló szervezetek és elsődleges céljuk az egészség megőrzés, a betegségek megelőzése és rehabilitáció finanszírozása, amelyet az állam adókedvezménnyel támogat.

Az Assotiation International de la Mutualitének mintegy 200 millió tagja van világszerte, a Magyar Pénztárszövetségnek mintegy 500.000 tagja van. Mivel a pénztárak elsősorban a munkahelyeken jönnek létre világszerte, ez a tevékenység a vállalkozások és az egészségmegőrzés együttműködésének legsikeresebb intézményesített formája. A pénztárak tagjaik között el tudják érni azokat a nagy kockázatnak kitett személyeket, akik nem állnak egészségügyi intézményekben kezelés alatt. Az egyesületi jelleg elősegíti, hogy mozgósítani tudják tagjaikat saját jobb egészségük, egészségesebb életmódjuk elérése érdekében, ami egyben a vállalat gazdasági érdekeit, fejlődését is szolgálja.

A Magyar Pénztárszövetség elsődleges funkciója a pénztárak megalakításának támogatása. E funkciója keretében bizonyítékokon alapuló megelőzési programokat dolgoztatott ki és terjeszt a pénztárak között.

A Magyar Pénztárszövetség vezetője, Dr. Skrabski Árpád 1983 óta négy ENSZ Fejlesztési program irányítója volt. Ezek a programok olyan kutatásokat céloznak, amelyek befolyásolni képesek a magyar szociális gazdaság szabályozását különös tekintettel az egészségmegőrzés és a kockázatok csökkentésének finanszírozási politikájára. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak jogi szabályozása és alapítása ezeknek a projekteknek keretében fogalmazódott meg, ezt követően bekerült az Antall-kormány "Nemzeti megújhodás" programjába, majd befolyásolta a törvényi szabályozást és a megalakuló pénztárak alapító okiratait, szolgáltatásait. E tevékenységet a MTA négy OTKA programmal támogatta. Az OTKA programok lehetővé tették a megelőzési tevékenység tudományos megalapozását, a rossz egészségi állapot háttértényezőiként jelenlévő magatartás zavarok és társadalmi problémák következményeinek kutatását. E projektek keretében végeztük el a Hungarostudy 1. és Hungarostudy 2. országos reprezentatív felméréseket. A felméréseken belül a szükségletfelvételek jó alapot szolgáltattak a pénztárak fejlesztésének tervezéséhez. Ezek a projektek a Magatartástudományi Intézet munkatársaival együttműködésben valósultak meg.

5. A Dimenzió Egészségpénztárban végzett, a pályázatot megalapozó tevékenység


Az 1993-ban az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról megalkotott törvény megnyitotta a lehetőséget az önkéntes kiegészítő egészségmegőrző finanszírozó szervezetek létrehozására, ezzel a vállalati szféra részvételére az egészségfejlesztésben, egészségmegőrzésben. Az egészségpénztárak taglétszáma 2000-ben több mint megkétszereződött. A 2000. Évi World Health Report, amely összehasonlítja a világ országainak egészségügyi ellátási teljesítményét, Franciaországot helyezte az első helyre, ahol a népesség jelentős hányada tagja a "mutualité"-knak, egészségpénztáraknak. Magyarországon az egészségpénztárak a társadalombiztosítási finanszírozást kiegészítő szervezetek, ezért - a törvény szerint - elsősorban a megelőzés és egészségvédelem területén fejthetik ki tevékenységüket. Tagjaik olyan aktív dolgozók és családjaik, akik a ma leginkább veszélyeztetett, illetve a fiatalabb korcsoportokba tartoznak.

A Dimenzió egészségpénztár jelenleg Magyarországon a legdinamikusabban fejlődő egészségpénztár. A legjobb szakemberek részvételével egyedülálló szűrési programot dolgozott ki, majd ennek alapján tesznek a tagoknak ajánlatot egészségmegőrző programokra illetve a szükséges terápiára. Az egészségpénztár igazgatója Dr. Kricsfalvy Péter, aki jelentős szakmai múlttal rendelkezik az egészségmegőrzés területén. A szív és érrendszeri veszélyeztetettséggel kapcsolatos szűrővizsgálatok szakmai irányítását Dr. Nagy Zoltán professzor végzi, Dr. Szalay Ferenc professzor az emésztőrendszeri és onkológiai szűrővizsgálatot és megelőzést vezeti. Ezek a vizsgálatok megalapozzák a jelen projekt keretében tervezett megelőzési és egészségmegőrzési szolgáltatásokat, amelyek kiterjednek a magatartási kockázatok szűrésére és kezelésére.

C. A tervezett kutatás szakmai és tudományos tartalma, gazdasági megalapozottságának bemutatása



Kutatási és fejlesztési hipotézisek

Kutatási és fejlesztési hipotéziseink eddigi eredményeink és nemzetközi együttműködéseink ajánlásai szerint abból indulnak ki, hogy a hirtelen átalakuló társadalomban, elsősorban a lemaradó rétegekben az egészségromlás okai között pszichés és magatartási tényezők, a megbirkózás elégtelensége és az ennek következtében kialakuló mentális zavarok jelentősen hozzájárulnak az életminőség és az egészségi állapot romlásához. Ez a jelenség különösképpen kifejezett a viszonylag fiatal, középkorú népesség körében. A "Priorities for Public Health Action in the European Union" 1999-ben kiadott kötete a társadalmi különbségek problémakörét nevezi meg az első prioritásként, és az National Institute of Health "Healthy people, 2010" c. kötete is kiemeli a pszichoszociális tényezők jelentőségét az egészségmegőrzésben és megelőzésben.

Hipotéziseink szerint az egyén szintjén az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában a szociális és pszichológiai tényezők egészségkárosító hatásmechanizmusai, az információ feldolgozás jellemzői és zavarai a mai legkorszerűbb elektrofiziológiai, pszichofiziológiai módszerekkel vizsgálhatók. A megbirkózási képtelenséggel és a depressziós tönetegyüttessel járó központi idegrendszeri szabályozási zavarait ismerhetjük meg nagyobb mélységben, humán vizsgálatok segítségével is. Az új epidemiológiai és pszichofiziológiai ismeretek alkalmazhatókká válnak megelőzési és rehabilitációs programokban.

Az alkalmazott kutatással kapcsolatos hipotézisünk szerint, amely szintén eddigi eredményeink és a nemzetközi tapasztalatokon lapul, az átalakuló társadalomban különösen nagy szükség van a népesség közvetlen kikérdezésén alapuló folyamatos szükségletfelmérésre, az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, és megelőzés valódi adatokon alapuló módszereinek megújítására. Szükség van még a kutatási eredményekre alapozott hatékony, integratív módszerek kidolgozására, a hatékonyság ellenőrzésére, az egészségügy rendszerében a viszonylag alacsony hatékonyság okainak feltárására.

A célkitűzéseknek megfelelő a kutatási és fejlesztési tevékenység három alprogramja egymással szoros összefüggésben, de külön kerülne lebonyolításra:

 

1. A középkorú magyar népesség életminőségét, egészségromlását meghatározó demográfiai, társadalmi-gazdasági, életvezetési, orvosi, magatartási, pszichológiai, összetevők feltérképezése epidemiológiai vizsgálatok segítségével. (Magatartástudományi Intézet, Magyar Pénztár Szövetség, Dimenzió Egészségpénztár)

 

2.Pszichofiziológiai vizsgálatok a pszichoszociális tényezők hatásmechanizmusának központi idegrendszeri elemzésére. (Magatartástudományi Intézet, MTA Pszichológiai Intézet)


 

3.Közösségi alapú egészségmegőrzési, megelőzési, és rehabilitációs programok szervezése bizonyítottan hatékony módszerekkel. (Magatartástudományi Intézet, Magyar Pénztár Szövetség, Dimenzió Egészségpénztár, Szent Ferenc Kórház)

1. alprogram: Epidemiológiai vizsgálatok - Ütemterv és kutatási lépések


1.1 Hazai és nemzetközi statisztikai adatbázisok részletes áttekintése, összevetése saját eredményeinkkel- az adatbázisok megtervezése, létrehozása, előzetes elemzések elvégzése

 

Ebben a tevékenységi körben olyan összesített adatbázisok létrehozása lesz a végtermék, amely kutatási, tervezési, egészségpolitikai döntések előkészítéséhez alapvető- tehát közvetlenül és közvetve is hasznosítható. Ennek során megtörténik a jelenleg meglévő adatbázis-szoftver metodikai továbbfejlesztése, valamint az új felmérés kezelésére alkalmas szoftver előkészítése. Ezzel párhuzamosan elvégezzük a további vizsgálathoz szükséges metodikai elemzéseket, például a megyei szintű reprezentativitás biztosítására alkalmas mintanagyság meghatározását, az igen jelentős regionális egészségi különbségek későbbi vizsgálatának céljából.

További előzetes elemzések korábbi adatbázisaink alapján:

• Többváltozós matematikai elemzések elvégzése, a regionális KSH adatokkal és a felmérés adataival,- a halálozási, egészségügyi ellátási mutatók és a felmérés adatainak összevetése, a különösen veszélyeztetett rétegek, ezen belül kiemelten a középkorú népesség kockázati tényezőinek mélyebb elemzésére. Folyamatos, de közben felhasználjuk újabb ajánlások kidolgozására a 2. és 3. alprogram részére.
• A társadalmi tőke felméréseinkben kimutatható meghatározóinak összefüggése a halálozási mutatókkal és nemi különbségekkel.
• Folyamatos nemzetközi irodalomfigyelés és együttműködések keretében más központokban végzett egészség-monitoring tevékenység. ( Michel Marmot, University College, London, Kristina Orth-Gomer, Karolinska Institute, Stockholm, Margareta Kristenson, Linchöping University)
• A Beck Depresszió kérdőív és további kérdőívek klinikai validálása alapján a felmérés klinikai relevanciájára vonatkozó előrejelzések,- ennek visszacsatolása a megelőzési, rehabilitációs programokba.

Ez a kutatási tevékenység végighúzódik az egész időszakon, a kezdeti időszakban különösen fontos a felmérés előkészítése, és az eredmények folyamatos visszacsatolás a többi alprogramba. Az értékelés fázisában megtörténik az adatok többváltozós matematikai statisztikai elemzése, ezek eredményeinek értékelése, publikálása.

 

1.2 Új országos reprezentatív felmérés (Hungarostudy III.) megtervezése, végrehajtása, és eredményeinek értékelése

 

2000-ben újabb UNDP pályázatot nyert el a Magyar Pénztárszövetség a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével, hogy 2001-ben megismételjük az országos reprezentatív vizsgálatot, a pályázati keret azonban nem elég egy megfelelően differenciált felmérés elvégzéséhez. Amennyiben a jelen pályázatot elnyerjük, regionális elemzéseket is tartalmazó újabb felmérés megszervezését tervezzük. A négy felmérés eredményei alapján az 1983 óta bekövetkezett társadalmi változások hatásait régiók, társadalmi rétegek, foglalkozási és iskolázottsági csoportok és nemi különbségek szerint szeretnénk elemezni. A felmérések adatai lehetővé teszik a különösen veszélyeztetett népességi rétegek, illetve a nehéz helyzet ellenére egészségesek jellemzőinek részletesebb azonosítását, amely alapján célzott megelőzési programokhoz szolgáltatunk lényeges összefüggéseket. A felmérések adatbázisai az egészségügyi tervezéshez, a társadalmon belüli rendkívül mély egészségi egyenlőtlenségek okainak felderítéséhez szolgáltatnak megbízható adatokat.

 

1.2.1. A felmérés tervezés és előkészítése

 

• A minta megtervezése, a középkorú népesség vizsgálata szempontjából fontos demográfiai tényezők kiemelése, és az anyagilag kiemelten lemaradó rétegek, ill. roma lakosság vizsgálatának metodikai előkészítése.
• A felmérés gyakorlati végrehajtásának szervezeti előkészítése, kérdezőbiztosi rendszer megszervezése.
• Az új kérdőív megtervezése, véglegesítése.
• A nemzetközi irodalom, együttműködő partnereink, az Életminőség munkacsoport megállapításai, és eddigi felméréseink eredményei alapján az egészséggel kapcsolatos életminőség fő dimenzióit beépítjük már meglévő kérdőívünkbe. A kérdőív elkészítése egyben a megelőzési, egészségmegőrző programok hatékonyságának méréséhez is szükséges.

Célunk, hogy a Hungarostudy III. kérdései lehetőség szerint megegyezzenek a két korábbi felmérés kérdéseivel, csupán azok a kérdések maradnak ki, amelyek a jelenlegi kérdésfeltevés szempontjából nem lényegesek, ugyankkor az előkészítő vizsgálatok és a társadalmi helyzet változása néhány újabb kérdés beillesztését szükségessé teszi.

A felmérés alapvető koncepciója az önbecslésen alapuló egészségi jellemzők vizsgálata. Az utóbbi évtizedek kutatásai bizonyították, hogy mind az egészségi állapot önbecslése, mind a megbetegedések miatti önbevalláson alapuló mutatók epidemiológiai vizsgálatok céljából igen megbízhatóak. Számos követéses vizsgálat bizonyította, hogy az egészségi állapot önbecslése a halálozás igen fontos előrejelzője. (Idler és Benyamini, 1997) A népesség megkérdezésével természetesen más jellegű információkat nyerhetünk, mint az egészségügyi ellátás statisztikái alapján, a módszerek kiegészítik egymást. Széleskörű országos felmérésben az önbecslést lehet alkalmazni. A kérdőív és a felméés témái:

• Az életminőség dimenziói:
• munka és alkotóképesség,
• krónikus fájdalom
• pszichés egyensúly (Az életminőség meghatározói közül a pszichés tényezők szerepe elsősorban éppen a fiatal és középkorú népesség körében alapvető. Alkotóelemei a depresszió, kóros szorongás, a személyiség érettségének mutatói, a különböző társadalmi szerepek egyensúlya, társas kapcsolati egyensúly.)
• Az egészségi állapot önbecslése:
• a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések, 26 kórkép miatti kórházi kezelés, és betegnapok (munkaképtelen napok) az elmúlt évben az adott betegség miatt
• kórházi napok
• munkaképesség csökkenést okozó tünetek
• egészségi állapot önbecslése
• az orvoshoz fordulás gyakorisága
• A lelki egészség mutatói:
• depressziós tünetegyüttes: Beck Depresszió skála (BDI) rövidített változata
• szorongás: Juhász Neurózis Skála
• Krónikus stressz: Vitális kimerültség skála
• Életmód tényezők:
• dohányzás
• alkoholfogyasztás
• kábítószer-használat
• munkavégzés
• időmérleg
• Pszichoszociális tényezők:
• coping, megbirkózási készségek
• diszfunkcionális attitűdök
• társas támogatás
• ellenségesség
• társadalmi tőke további jellemzői
• kontroll képessége, észlelt kontroll
• Demográfiai és szociális-gazdasági jellemző:
• demográfiai jellemzők
• szociális-gazdasági jellemzők
• viszonylagos lemaradás
• vallás, spiritualitás
• etnikai hovatartozás
• Szükségletfelmérés az egészségügyi rendszerre kapcsolatban:
• személyes költségek az egészségüggyel kapcsolatban (gyógyszerkiadások, hálapénz)
• igényfelmérés és -elemzés
• gazdasági magatartás az egészségmegőrzéssel kapcsolatban
     2. A felmérés végrehajtási lépései

 

A felmérés metodikai előkészítése és a kérdőív véglegesítése után megkezdődhet a tényleges felmérés. Ennek végrehajtásához meg kell szervezni az országos kérdezőbiztos-rendszert, amely a felméréses munkákban tapasztalattal rendelkezik. A felmérési időszakot egy kiképzéssel egybekötött elővizsgálat előzné meg.

• kérdezőbiztosok megszervezése
• kérdezőbiztosok kiképzése
• kérdezőbiztosokkal végzett elővizsgálat, az elővizsgálat eredményeinek feldolgozása és beépítése a módszertanba
• felmérési időszak

 

     2. A felmérés kiértékelése

 

A felmérés eredményeinek feldolgozása az adatbevitellel kezdődik, melyet folyamtosan ellenőrizünk. Az első eredményeket deskriptív statisztikai módszerek segítségével nyerjük, melyeket többváltozós elemzésekkel nyert összefüggések követnek. Az adatok kezelését és statisztikai feldolgozását a csoport statisztikai szakértői végzik.

1.3. Longitudinális, követéses vizsgálatok

 

A fenti keresztmetszeti vizsgálatot lényegesen árnyalhatja egy longitudinális, követéses, prospektív vizsgálat, amely az egészségi állapot időbeli változásait regisztrálja. A longitudinális felépítés lehetővé teszi az egészségromlás hatásmechanizmusainak pontos elemzését. A prospektív vizsgálatoknak a módszertana általában nagyon költséges.

A Dimenzió Egészségpénztár infrastruktúráját felhasználva és továbbfejlesztve lehetővé válik a pénztári tagok rendszeres félévenkénti kontrollja, az életminőség-változás regisztrálása, a morbiditási és mortalitási mutatóknak a követése.

2. alprogram: Az egészségromlás és életminőség-csökkenés pszichoszociális hatásmechanizmusainak pszichofiziológiai vizsgálata - Ütemterv és kutatási lépések




Az eredményes beavatkozás alapja, hogy ismerjük azokat az élettani mechanizmusokat, amelyek révén a pszichológiai elváltozások, például a depressziós tünetegyüttes és a vitális kimerültség (krónikus stressz állapot) tünetképződéshez és megbetegedésekhez vezethet. Ezeket az élettani mechanizmusok feltérképezése jelenti a program alapkutatási részét, melynek eredményei állandó visszacsatolásra és felhasználásra kerülnek az egészségmegőrző, prevenciós programban.

 

2.1. Előkészítés: Az irodalom áttekintése, a kontrollvesztés, a depresszió, a szorongás, a krónikus stressz, az egészségi, elsősorban szív-érrendszeri kockázattal kapcsolatban, az irodalom folyamatos figyelemmel kisérése.

 

2.2 Kognitív kiváltott potenciálok és EEG nem-lineáris analízise

Központi idegrendszeri mechanizmusok

 

Igazoltnak tekinthető, hogy a környezeti hatások hirtelen változásai központi idegrendszeri mechanizmusokon keresztül játszanak szerepet az átalakuló társadalmakban a középkorú népesség megbetegedési és halálozási kockázatának fokozódásához. A pszichoszociális stresszhatások többféle mechanizmuson keresztül szerepelnek oki tényezőként a korai elhalálozásban, ennek egyik legmegfelelőbb modellje a magyar halálozási statisztikákban igen jelentős helyet foglaló hirtelen szívhalál. Ennek mechanizmusát tekintve az egyik legbefolyásosabb elmélet a Skinner-Yingling féle szelektív figyelmi modellre épít. Említett elmélet szerint a külső (szenzoros) ingerek idegrendszeri "sorsát" a nucleus reticularis thalami (NRT) gátló sejtjein végződő, részint a homloklebenyből, részint a középagyi formatio reticularisból (KFR) származó hatások messzemenőkig befolyásolják. A homloklebenyből érkező, a gátló NRT sejteket aktiváló hatás révén fázisos jelleggel, és szelektíven gátlódhatnak bizonyos szenzoros csatornák. A KFR-ből származó, az NRT sejteket elérő gátló hatás a thalamicus kapumechanizmust gátolva megnöveli a szenzoros ingerek átjutásának valószínűségét (összefoglalóan ld. Skinner and Yingling, 1981) A homloklebenyből (pontosabban praefrontalis kéregből) ugyanakkor fontos hatások érik el az agytörzsi cardiovascularis centrumokat is.

Sok adat utal arra, hogy a frontális szabályozási mechanizmusok zavara súlyos következményekkel bír a cardiovascularis rendszerre vonatkozóan is; művi úton létrehozott myocardialis infarctust követő letalis ventricularis arrhythmia kialalkulás megelőzhető, ha gátoljuk a legfőképp frontális lebeny által feldolgozott ill. közvetített stresszor-ingeri hatásokat, pl. b -adrenerg blokkolókkal, vagy a megfelelő pályák irreverzibilis gátlásával.. (Skinner and Reed, 1981; Skinner, 1985) Ebben az értelemben tehát a prefrontalis kéregből származó hatások ártalmasak a pl. infarctus által sérülékeny állapotba került szívre, ill. az egész szervezetre vonatkozóan.

A fenti két konstrukcióban (szelektív figyelmi modell és stresszorok mediációja) kapcsán a frontális, ill. prefrontalis lebeny szerepe kitüntetetten fontos. Vizsgálatainkban ennek megfelelően külön figyelmet fordítunk az ennek a területnek megfelelően nyert adatok értelmezésére.

 

Célkitűzés: Az alkalmazott magatartási paradigmák során elvezetett EEG (és kiváltott potenciálok) analízisétől azt várjuk, hogy felszínre kerülnek a szabályozó mechanizmusok olyan, csak erre érzékeny módszerekkel verifikálható deficitjei, melyek figyelmeztető, esetleg kórjelző értékűek lehetnek Ennek megfelelően olyan paradigmákat alkalmazunk, melyekben a kontrollvesztés különböző stádiumainak jellegzetességeit vizsgálhatjuk, amikor megfelelő teljesítményt várunk el a vizsgált személytől. A vizsgálatban a pályázat célkitűzése szerint előválogatott, a kutatási hipotézisek alapján veszélyeztetett személyek csoportjai vesznek részt életkorban egyeztetett kontrollokkal.

 

A várt eredmények és értékelésük

 

Korábbi, fenti paradigmában végzett vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a különböző paradigmák eltérő kiváltott potenciál-formákat eredményeztek: a P3 komponens amplitúdóeloszlása féltekei különbségeket mutatott a paradigmától függően. Az ugyanezekből az epochokból számolt pont-korrelációs dimenzió skalp-eloszlása is messzemenőkig függött az aktuális paradigmától: a "lassú" helyzettel összehasonlítva a "gyors" helyzet egyértelmű globális dimenzió-emelkedést okozott, általásnos aktivációra utalva. A "nehéz-gyors" feladat relatív jobb parietotemporális aktivációt, a "könnyű-gyors" helyzet bilateralis frontotemporalis aktivációt provokált.

Várható, hogy a fenti, egészséges személyeken észlelt megfigyelésekkel összevetve az előválogatott, potenciálisan veszélyeztetett személyek PD2-eloszlásai eltérően fognak alakulni, különös tekintettel a frontalis területekre. Túlreagálás esetén várható, hogy a nehéz feladatban jóval kifejezettebb PD2-emelkedést tapasztalunk, feltehetőleg tipikus skalp-eloszlással. A vizsgálati eredmények alapján a központi idegrendszeri információfeldolgozás zavarainak jellegzetességeit kívánjuk azonosítani veszélyeztetett alcsoportokban.

2.3. Az alvás pszichofiziológiájával kapcsolatos vizsgálatok

Az alvászavarok gyakoriságát és jelentőségét csak az elmúlt évek intenzív kutatásai nyomán ismerte fel az orvosi közvélemény. Az alvászavarok fontos szerepet töltenek be az életminőség csökkenésében, és szerepük lehet az egészségromlásban is.

Az alvászavarok az átlagpopuláció mintegy harmadát érintik, s epidemiológia felmérések szerint az - elsősorban stresszel, életmódbeli tényezőkkel összefüggő inszomniás panaszok -gyakorisága rohamosan nő. Az alvás- és ébrenléti zavaroknak számos pszichoszociális következménye van, és egyre több vizsgálat kutatja a morbiditásra és mortalitásra való hatásukat is. Longitudinális vizsgálatok bizonyítják, hogy az inszomnia a depresszió előfutáraként jelenetkező tünet lehet, így időben történő kezelése feltételezhetően csökkenti a depresszió kialakulásának rizikóját. Míg a nők körében az inszomnia másfélszer gyakoribb probléma, mint a férfiakban, az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) elsősorban a középkorú, elhízott férfiak betegsége. Az átlagpopuláció 4-9 %-át érinti, és gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Ma már bizonyított, hogy az OSAS a kardiovaszkuláris megbetegedések (stroke, hipertónia, infarktus) rizikófaktora, számos esetben elalvásos balesetek okozója, s ez a betegség döntően a munkaképes férfilakosságot érinti. Hazánkban ezek az adatok sajnálatos módon sem az orvoszakma, sem a lakosság számára nem ismertek, s nem állnak rendelkezésre célzott epidemiológiai adatok sem. Külföldi adatok szerint a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt alvászavarok jelentős szocio-ekonómiai terhet jelentenek mind az egyén, mind a társadalom számára.

A Magatartástudományi Intézet alváslaborjában lehetőség van az alvás pszichofiziológiájának poliszomnográfiás vizsgálatára. Ezt a vizsgálati paradigmát felhasználva vizsgálni tervezzük az alvás pszichofiziológiájának elváltozásait depressziós tünetegyüttesben és a krónikus stressz állapotában. A kis esetszámmal elvégzett vizsgálat árnyalhatja az alvászavarok epidemiológiájára vonatkozó eredményeket, és rávilágíthat az alvás elváltozásainak az egészségromlásban betöltött szerepére.

 

3. alprogram: Közösségi alapú egészségmegőrzési, megelőzési és rehabilitációs programok bizonyítottan hatékony módszerekkel - Ütemterv és kutatási lépések




Korábbi programjaink egyik alapvető célja a népesség minél szélesebb körének egészség-megőrzési programokba való bevonása volt önkéntes egészségpénztárak, és az ezek által ajánlott megelőzési programok segítségével. A projekt várható alkalmazási eredménye, hogy az egészségpénztárak keretében a magatartási, mentális kockázati tényezők megelőzésében bizonyítottan hatékony módszereket vezetünk be, amelyek eredményét az egészségpénztáraknál bevezetett rendszeres kontrollvizsgálatok során ellenőrizzük. A Dimenzió Egészségpénztár jelenleg az ország legnagyobb ilyen szervezete, amely a programok bevezetését és ellenőrzését vállalja.

A közösségi programok megvalósítását három lépcsős komplex, elsődleges, másodlagos, és harmadlagos megelőzési programok keretében tervezzük.

 

3.1 Programok kiválasztása:
• Nemzetközi és hazai programok áttekintése, a számunkra mind költség-hatékonyság, mind személyi feltételek alapján legmegfelelőbbek kiválasztása.
• Nemzetközi szakemberek bevonása.
• A várható népegészségügyi és közgazdasági hatások előzetes becslése.

 

Valamennyi megelőzési program hatásmechanizmusának lényege, az önkárosító magatartásformák - dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stresszoldó táplálkozás, es a koros pszichologiai szabalyozasi formak, - diszfunkcionális attitüdök, nem adaptív megbirkózási stratégiák, reménytelenség, es ellenségesség változtatása.

A programok értékelése az alábbi területeken észlelhető mérhető változások alapján történik: a. életminőség, b. pszichés összetevők (szorongás, depresszió, alvászavar stb.), c. munka- és alkotóképesség, d. egészségmagatartás, e. az egészségi állapot egyéb mutatói

Kiemelt fontosságú az intézet "Bizonyítékokon alapuló orvoslás munkacsoportjának" tevékenysége, amely epidemiológiai, matematikai statisztikai, es költség-hatékonysági módszerek segítségével segíti a tájékozódást a különböző módszerek között, valamint a hatékony módszerek kiválasztását.

 

3.2 Primer prevenciós tevékenység a
• A Dimenzió egészségpénztári tagok közötti egészségfelmérés és általános egészségmegőrzési program. Szív-, érrendszeri, emésztőszervi és daganatos betegségek, valamint a depressziós tünetegyüttes szűrése.
• Interaktív internetes tanácsadó szolgálat továbbfejlesztése.

 

3.3. Szekunder prevenciós közösségi alapú egészségmegőrzési, megelőzési program szervezése magas kockázatú csoportok között.
• Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok depresszió-szűrése iskolákban és kiválasztott munkahelyeken, a veszélyeztetettek prevenciós csoportprogramban részesítése.
• Szülés utáni "post partum" depressziós tünetek szűrése anyák körében a védőnői hálózat bevonásával. A korai kötődési élmények, a korai anya-gyermek kommunikációs mintázat valamint ennek zavarai az anyai szorongás és poszt partum depresszió eseteiben, nemcsak a pszichológiai, hanem a pszichobiológiai fejlődésre, ezáltal a lelki és testi egészségre is kihatással vannak.
• Depressziószűrés és megelőzés roma fiatalok között.

 

     

3.4. Tercier prevenciós, rehabilitációs programok megvalósítása kardiológiai, és agyérbetegek csoportjában.

• A program keretében programozható, és a későbbiekben jól adaptálható, terjeszthető szűrő-, és megelőzési protokollt dolgozunk ki kardiológiai és agyérbetegek számára. A program eredményeinek birtokában költség-hatékonyság elemzést is végzünk.
3.5 Depressziós tünetegyüttes megelőzése, mint a prevenciós programok kiemelt területe

Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi vizsgálata szerint az európai országokban igen magas a mentális zavarok prevalenciája (Üstün és Sartorius, 1995). Az is ismert, hogy a WHO "Global Burden of Disease" vizsálata szerint 2020-ra a depresszió a második leggyakoribb munkaképesség - csökkenést okozó megbetegedés lesz (Murray és mtsai 1997), amely ugyanakkor emeli a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást is, negatívan befolyásolja a daganatos betegségek lefolyását, valamint az egyik legjelentősebb öngyilkossághoz vezető tényező

 

3.6 A hatékony programok elterjesztésével kapcsolatos kommunikáció

 

Az egészségmegőrzési, megelőzési programok hatékonyságának elemzése, az ezzel kapcsolatos kutatás csupán az első lépés ahhoz, hogy ezek a programok valóban alkalmazhatóak legyenek, intézményesüljenek és széles körben elterjedjenek, a szociális kommunikáció az ezekkel a lépésekkel kapcsolatos alkalmazott kutatást és fejlesztést jelenti.

Elsősorban a Magyar Pénztárszövetség hálózatára és a Dimenzió Egészségpénztárra alapozzuk a kutatás és kísérleti alkalmazás ezen fázisait.

• Az Innováció, kísérleti fejlesztés a kiválasztott veszélyeztetett célpopulációban az intervenció iránti igény felmérését, majd ennek alapján az intervenció végrehajtását foglalja magában. Meg kell határozni, hogy melyek az alapvető üzenetek, amelyeket el akarunk juttatni a veszélyeztetett réteghez, milyen csatornákon keresztül juttatható el az üzenet leghatékonyabban, melyek a beavatkozás szintjei. A veszélyeztetettség mértékétől függően a legáltalánosabb szint önsegítő füzetek eljuttatása a motiváció erősítése és az igények felmérése céljából, majd a szűrés eredményeként annak meghatározása, hogy milyen szintű kockázat esetében mely beavatkozás a leghatékonyabb ráfordítás-haszon szempontból is.
• A pénztárszövetségek intézményesülése is jelentős kommunikációs, fejlesztési tevékenységet jelent új eljárások bevezetése révén. A Magyar Pénztárszövetség a széleskörű elterjesztésben és alkalmazás segítésében, a Dimenzió Egészségpénztár a gyakorlati bevezetésben és vállalati meghonosításban, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a magas szakmai színvonalú szakemberek képzésében vesz részt.
• Az eredményekkel kapcsolatos üzenetek széleskörű átadásának leghatékonyabb módja a média kommunikáció, ennek megtervezése, a különböző médiumok alkalmazásának módja, a visszajelzések értékelése és a hatékonyság mérése. Ennek egyes lépései:

 

• Szociális kommunikáció országos szinten, ennek keretében kommunikáció a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül ill. tájékoztatás, oktatás céljából szervezett rendezvényeken, tanfolyamokon, bevonva a médiát, iskolákat, egyházakat.
• Szakmai fórumok szervezése, a programok szakmán belüli terjesztése céljából. Az eredmények rendszeres és folyamatos közlése a nemzetközi és hazai lapokban (ezek között kiemelten a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika című tudományos folyóiratban)

D. A megvalósításhoz szükséges erőforrások ismertetése



 

A programtervben szereplő feladatok erőforrás-igényeit részben lefedik a konzorciumi kutatócsoport meglévő erőforrásait, a programok előkészítése megkezdődhet a meglévő erőforrásokkal. Ugyanakkor az egymással párhuzamosan futó, összehangolt programok hatékony menedzseléséhez az erőforrások bővítésére van szükség. A szükséges erőforrások ismertetését az emberi, szellemi, és infrastrukturális szükségletek, valamint a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Könyvtárának, mint a teljes programterv tudás-központjának bemutatásával tárgyaljuk.

A pszichofiziológiai vizsgálatok és az egészségmegörző, rehabilitációs programok megvalósíthatók a meglévő intézményes keretek között, ugyanakkor jelentős többlet munkaórát jelentenek az érintett intézmények munkatársainak. Az alapkutatási, alkalmazott kutatási, és fejlesztési programok összehangolása időigényes, szakmai tudást és menedzsmenti ismereteket egyaránt igénylő feladatkör. A pszichofiziológiai vizsgálatok eredményeit folyamatosan összegezni kell, és beépíteni az egészségmegörző programokba. A koordinálási és menedzsmenti feladatok közül kiemelt fontosságú a Hungarostudy III. országos reprezentatív felmérés megszervezése, amely országos kérdezőbiztos-rendszer, valamint adatfeldolgozók és elemzők bevonását és irányítását fogja jelenteni. Kiemelendő még az informatikai tevékenység, amely az adatok és eredmények állandó ellenőrzését, feldolgozását, és online elérhetővé tételét jelenti.

A tudásalapú, szellemi erőforrásokat azok az új kutatási eredmények, ill. hazai és külföldi adatbázisok jelentik, amelyeket az előkészítés fázisában felkutatunk, és a program későbbi szakaszaiban is állandóan követünk. A programterv várhatóan egyben növeli is a tudásalapú erőforrásokat, melyek tudományos célból széles körben elérhetők lesznek. Az ismeretek emellett a laikus közönséghez is eljutnak, az internetes orvosi tanácsadó szolgálat révén.

A program infrastrukturális igényeit is részben lefedi a meglévő infrastruktúra, de a korszerű epidemiológiai analíziseket szolgáló epidemiológiai labor kiépítése a számítógépes rendszer és az informatikai infrastruktúra komoly fejlesztését igényli. Az adatok folyamatos feldolgozása, kiértékelése, és mások számára is elérhetővé tétele a legkorszerűbb informatikai háttérrel működhet hatékonyan.

 

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet könyvtárának fejlesztése

 

A magatartástudományi, határterületi és bioetikai szakirodalom legteljesebb közép-kelet-európai gyűjteménye. A könyvállomány mellett mintegy 10-12 szakfolyóiratot és évkönyvet is előfizetünk, és jelentős a külföldről bekért cikkmásolatok gyűjteménye. Az intézet saját folyóirata, a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika (Végeken) 1989 óta jelenik meg.

 

Fontosabb külföldi folyóirataink:

• Anxiety, Stress and Coping
• Behavioral Medicine
• Le Journal du SIDA
• Journal of Health Psychology
• Social Science and Medicine
• International Journal of Behavioural Medicine
• Behavioral and Brain Sciences
• International Journal of Psychophysiology
• Journal of Medicine and Philosophy
• Journal of Psychophysiology

Fontosabb számítógépes adatbázisok:

• Medline, és az OVID-Medline
• Psychlit pszichológiai adatbázis, a http://www.opkm.hu:9999

A Magatartástudományi Intézet honlapja megtalálható a http://www.magtud.sote.hu címen, ahol az intézeti tudományos továbbképzés magyar és angol nyelvű programja is olvasható.

A könyvtár fejlesztése az egész program tudásalapját növeli, és a tudásalapú menedzsment ill. fejlesztés lehetőségét hordja magában. A könyvtár fejlesztése a folyóirattár bővítését jelentené a külföldi epidemiológiai lapokkal, és a korszerű informatikai keresőrendszerek számítógépes hálózatának létrehozását.

 

E. Hasznosítás, várható gazdasági eredmények, a projekt várható közvetlen és közvetett hatásainak bemutatása



1. Hasznosítás, közvetlen hatások

 

1.1 A hozzáférhető hazai és nemzetközi statisztikai adatbázisok részletes áttekintése, és összehasonlítása saját eredményeinkkel, az adatbázisok megtervezése, létrehozása, az elemzések elvégzése

Ebben a tevékenységi körben olyan adatbázisok létrehozása lesz a végtermék, amely más kutatási, tervezési, egészségpolitikai döntések előkészítéséhez alapvető- tehát közvetlenül és közvetve is hasznosítható.

 

1.2 Új országos reprezentatív felmérés (Hungarostudy III.) megtervezése, végrehajtása, és eredményeinek értékelése

Ebben a kutatási fázisban a végtermék olyan tesztbattéria kidolgozása, amely segítségével országosan reprezentatív értékeket nyerünk a különböző társadalmi rétegek jellemzőiről. Ez a módszer alkalmas egészségpolitikai döntések megalapozására, modell kísérletek eredményességének ellenőrzésére, népességi szükségletek kimutatására, különös tekintettel az egészségügyi szükségletekre.

 

1.3 Közösségi alapú egészségmegőrzési, megelőzési és rehabilitációs programok bizonyítottan hatékony módszerekkel

A projekt várható alkalmazási eredménye, hogy az egészségpénztárak keretében a magatartási, és pszichológiai kockázati tényezők megelőzésében bizonyítottan hatékony módszereket vezetünk be, amelyek eredményét az egészségpénztáraknál bevezetett rendszeres kontrolvizsgálatok során ellenőrizzük. A Dimenzió Egészségpénztár jelenleg az ország legnagyobb ilyen szervezete, amely a programok bevezetését és ellenőrzését vállalja.

A pályázat keretében az egészségpénztárak hálózatára támaszkodva közösségi alapú megelőzési programokat szervezünk az egészség megőrzése és az önkárosító magatartásformák megelőzése céljából. A programok hatékonyságát, egészségre gyakorolt hatásait "health impact assessment" módszerek segítségével kívánjuk követni. A programok eredményeként ajánlások kidolgozása és költség-hatékonysági elemzések eredménye várható.

 

1.4 Nemzetközi publikációk

A projekt eredményeként várható az egyetem, az MTA szorosabb együttműködése, a már meglévő nemzetközi és hazai hálózat együttműködés továbbfejlesztése, közös tanulmányos kutatás és publikációs tevékenység.

 

1.5 Az egyetemi és MTA infrastruktúra fejlesztése, a személyi állomány magasabb képzettsége, gyakorlata a fejlesztéssel való együttműködésben

A kutatóhelyeken és az egészségpénztárak megelőzési programjaiban reményeink szerint modell értékű tudásalapú menedzsment elterjedése várjató.

 

2. Hasznosítás, közvetett hatások



 

A vizsgálatok és az egészségmegőrzési programok közvetett hatásait a javuló életminőség és egészségi állapot, illetve ezen folyamatoknak tudományos hátterének ismerete (1), az ebből következő közgazdasági haszon (2), valamint az egészségmegőrzés intézményes kereteinek fejlődése jelentik (3).

 

2.1. Az egyik legnagyobb mai népegészségügyi kérdéskör, a közép-kelet-európai egészség paradoxon meghatározóival kapcsolatban új tudományos eredmények várhatók. Ennek kapcsán kísérlet történik az emberi és társadalmi tőke fokozására vonatkozó javaslatok kidolgozására, és modellkísérletek kialakítására.

Növeli az új ismeretek értékét, hogy segítségükkel a lemaradó társadalmi rétegek egészségromlásának javítására tehetők ajánlások Kiemelt fontosságú várható eredménye a programnak a roma lakossággal, ill. más marginalizálódott csoportokkal kapcsolatos adatok.

 

2.2. Jelentős munkahelyteremtési lehetőségek várhatóak, mivel egészségmegőrzési, megelőzési tevékenységre igen nagy az igény, ez a hálózat ma Magyarországon fejletlen. Magas szakmai képzettségű szakemberekre lenne lényegesen nagyobb igény (pl a holland klinikai pszichológusok hálózata). Mivel a vállalatok, ha minőségi munkaerő megtartására törekszerek, érdekeltek a jobb életminőségű, egészségesebb munkaerő megtartásában, az önkéntes egészségpénztárak a vállalkozói szféra és az egészségmegőrzés mintapéldája lehetnek mint sok esetben Nyugat-Európában.

Az egészségpénztárakhoz kapcsolódód vállalatok versenypozíciójának javulása a munkavállalók nagyobb elégedettsége, motiváltsága, jobb életminősége és egészségi állapota remélhető hosszú távú célként.

 

2.3. A kutatások és a fejlesztések nyomán várható az egészségpénztári szolgáltatások javulása, amely a teljes egészségügyi rendszer változását, a lakosság egészséggel kapcsolatos magatartásának javulását, és az egészségüggyel kapcsolatos igények növekedését hozza magával.

F. A programtervben szereplő irodalom:



 

Babloyantz, A., Destexhe, A. (1986) Low-dimensional chaos in an instance of epilepsy. Proceedings of the National Academy of Sciences, USA, 83, 3513-3517.

Bobak, M.., Marmot, M.. (1996) East-West mortality divide: Proposed research agenda.. British Medical Journal 312, 421-425.

Bobak, M., Pikhart, H., Rose, R., Hertzman C., Marmot, M. (2000) Socioeconomic factors, material inequalities and perceived control in self-rated health: cross sectional data from seven post-communist countries. Social Sciences and Medicine, 51, 1343-1350.

Cornia, G.A., Panicia, R. (Eds) The Mortality Crisis in Transitional Economies, Oxford University Press, 2000

Fell, J., Röschke, J., Mann, K. and Schäffner, C. (1996) Discrimination of sleep stages: a comparison between spectral and nonlinear EEG measures. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 98, 401-410.

Everson, S. A., Goldberg, D. E., Kaplan, G. A., Cohen, R. D., Pukkala, E., Tuomilehto, J., Salonen, J. T. (1996) Hopelessness and Risk of Mortality and Incidence of Myocardial Infarction and Cancer, Psychosomatic Medicine 58, 113-121.

Foster, D. P., Józan, P. (1990) Health in Eastern Europe. Lancet 335,458-460.

Frasure-Smith, N., Lesperance, F., Talajic, M. (1995) Depression and 18 month prognosis after myocardial infarction. Circulation 91, 999-1005.

Glassman, A. H., Shapiro, P. A.(1998) Depression and the course of coronary artery disease. American Journal of Psychiatry 155, 1,4-11.

Healthy people,2010, National Health Promotion and Disease Prevention Objectives, U.S. Department of Health and Human Services, 2000. Washington DC.

Idler, E. L., Benyamini, Y. (1997) Self-rated health and mortality: a review of twenty-seven community studies. Journal of Health and Social Behaviour 38, 21-37.

Kaplan, G. A. (1995) Where do shared pathways lead? Psychosomatic Medicine 57, 208-212

Kaplan, G. A., Pamuk, E. R., Lynch, J. W., Cohen, R. D., Balfour, J. L. (1996) Inequality in income and mortality in the United States: analysis of mortality and potential pathways. British Medical Journal 312, 999-1003.

Kawachi, I., Kennedy, B. P., Lochner, K., Prothwow-Stith, D. (1997) Social Capital, Income Inequality, and Mortality. American Journal of Public Health 87, 9, 1491-1498.

Kawachi, I., Kennedy, B.P. (1997) Health and social cohesion: Why care about income inequality. British Medical Journal 314, 1037-1040.

Kopp, M.S., Skrabski, Á., Magyar, I. (1987) Neurotics at risk and suicidal behaviour in the Hungarian population. Acta Psychiatr. Scand. 76, 406-413.

Kopp, M. S., Mihály, K., Linka, E., Bitter, I. (1987) Electrodermally differentiated subgroups of anxiety patients I. Autonomic and vigilance characteristics. Internat. J. Psychophysiol. 5, 43-51.

Kopp, M. S. & Gruzelier, J. H. (1989) Electrodermally differentiated subgroups of anxiety patients II.Relationships with auditory, somatosensory and pain thresholds, agoraphobic fear, depression and cerebral laterality. Internat. J. Psychophysiology, 7, 65-75.

Kopp, M.S., Skrabski, Á., Szedmák, S. (1995) Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatoliogy and sickness absence rate in the Hungarian population, J. Psychosom. Res. 39, 8,1019-1029.

Kopp, M., Falger, P, Appels, A. ,Szedmák, S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosom. Med.60, 752-758.

Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361.

Kopp MS (interjú) (2000) Stress: The invisible Hand in Eastern Europe s Death Rates, Science, 288, 9.June 2000, 1732-1733.

Kristenson, M.,Kucinskiene,Z.,Bergdahl,B.,Calkauskas H.,Urmonas,V.,Orth-gomér,K.(1998) Increased psychosocial strain in lithuanian versus Swedish men: The LiVicordia study.Psychosomatic Medicine 60,277-282.

Marmot, M. G., Smith, G. D., Stansfeld, S., Patel, C., North, F., Head, J., White, I., Brunner, E., Feeney, A. (1991) Health inequalities among British servants: the Whitehall II study. Lancet 337, 1387- 1393.

Molnár M. (1987) Adatok egy pszichoszomatikus betegség kialalkulásának mechanizmusához: J.E.Skiner elmélete a hirtelen szívhalál és a pszichoszociális strtessz kapcsolatáról. Pszichológia, (7) 1, 133-150.

Molnár, M., Skinner, J.E., (1992) Low-dimensional chaos in event-related brain potentials. International Journal of Neuroscience, 66: 263-276.

Molnár, M. Gács, Gy., Ujvári, G., Skinner, J. E. and Karmos, G. (1997) Dimensional complexity of the EEG in subcortical stroke - a case study. International Journal of Psychophysiology, 2, 193-199.

Musselmann, D. L., Evans, D. L., Nemeroff, Ch. B. (1998) Archives of General Psychiatry 55, 580-592.

Orth-Gomér, K.,Horsten, M.,Wamala, S.P., Mittleman,M.A.,Kirkeeide,R., Svanes,B., Rydén,L.,Schenck-Gustafsson K.(1998) Social relations and extent and severity of coronary artery disease.European Heart Journal 19, 1648-1656.

Pratt, L. A., Ford, D. E., Crum, R. M., Armenian, H. K., Gallo, J. J., Eaton, W. W. (1996) Depression, psychotropic medication and risk of myocardial infarction, Prospective data from the Baltimore ECA follow-up. Circulation 94, 3123-3129.

Priorities for Public Health Action in the European Union, 1999, Paris

Skinner J.E. ans Yingling C.D. (1977) Central gating mechanisms that regulate event-related potentials and behavior. A neural model for attention. In: Desmedt J.E. (ed.): Attention, Voluntary Contraction and Event Related Cerebral Potentials. Karger, Basel. pp.30-69.

Skinner J.E. and Reed J. (1981) Blockade of a frontocortical-brainstem pathway prevents ventricular fibrillation of the ischemic heart in pigs. Americal Journal of Physiology, 240, H156-H153.

Skinner J.E. (1985) Psychosocial stress and sudden cardiac death: Brain mechnisms. In: Beamish R., Singal P., Dhalla N. (eds), Sress and Heart Disease Boston, Martinus Nijhoff.

Skrabski Á, Kopp M (2000) Társadalmi beállítottság., társadalmi tőke, 12, 128- 136.

Watson, P. (1995) Explaining rising mortality among men in Eastern Europe. Social Sciences and Medicine 41, 923-934.

Weidner, G. (1998) Gender gap in health decline in East Europe. Nature 395, 835.

Wilkinson, R. G. (1996) Health and civic society in Eastern Europe before 1989 In: Environmental and Non-Environmental Determinants of the East-West life expectancy gap, ed. C. Hertzman. Kluwer, Amsterdam.