 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Az egészségtudomány meghatározása és kutatásának jelentősége a Semmelweis Egyetemen
Az egészségtudomány az emberi egészség megőrzésének törvényszerűségeit és fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésben, tehát az ember és környezete közötti kölcsönhatások folyamatában. Bár az egészségmegőrzés jelentőségét a jelszavak szintjén minden egészségügyi és egészségpolitikai dokumentum hangsúlyozza, a tudományterület fejlődése az utóbbi évtizedekben indult el a nyugati egyetemeken alapult Egészségtudományi karok és egyetemek létrejöttével. A tudományterületet az integratív elméletalkotás igénye hozta létre az orvostudomány, pszichológia, szociológia, népegészségügy, etika, antropológia, filozófia, szervezés és vezetéselmélet, neuroanatómia, neurofiziológia, biológia eredményeire támaszkodva.
A Harvard School of Public Health Center for Society and Health meghatározása szerint az egészségtudományok, speciálisan a népegészségügy alapvető célja, hogy interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a népesség egészségi állapotának és életminőségének biológia és társadalmi meghatározóit. Igy az egészségtudományok a következő alapvető kutatási területeket és ezek határterületeit foglalják magukba: genetika, kórélettan, epidemiológia, biostatisztika és az alapvető társadalomtudományok (magatartástudományok, egészséggazdaság). Mindezek a tudományterületek nélkülözhetetlenek a népesség életminőségének, jóllétének javításához.
Sem a hagyományos népegészségügy, sem a csak élettani folyamatokat elemző kutatás nem tudja megválaszolni azokat az egyre nagyobb súllyal jelentkező problémákat, amelyeket a WHO World Health Report 2001 a mai egészségügy legfontosabb megoldandó feladataiként jelöl ki. Például az önkárosító magatartásformák kialakulását nem előzhetjük meg hatékonyan, csupán az ezekhez vezető pszichés, szociológiai folyamatok megértése és befolyásolása révén.
A World Health Report 2001 (WHO) alapvető üzenete, hogy nincs egészség lelki egészség nélkül. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az a meghatározás, amely az életminőség, a népesség jólléte szempontjából a mentális, pszichológia tényezőket alapvetőnek tekinti.
Az egészségtudományok módszertanában a klinikai orvostudomány és a kísérletes orvostudomány módszerei mellett a magatartás epidemiológia alapvető szerepet játszik. Ebben az értelemben kísérleti terepe a társadalmi-természeti környezetben lejátszódó "természetes kísérletek" modellezése. Az orvostudomány rendkívüli fejlődésének eredményeként a fejlett társadalmakban az életminőség összetevőinek vizsgálata alapvető feladattá vált. A fentiekből következik, hogy az egészségtudomány az akadémiai tudományszakok közül a leginkább interdiszciplináris terület. Mivel az ember és környezete közötti szabályozás törvényszerűségeit vizsgálja, olyan mértékben vonja be a határterületi tudományszakokat, amennyiben az egészség megőrzése szempontjából ez releváns. Például egy mikrobiológiai kutatás lehet egészségtudományi, amennyiben elsősorban az egészségmegőrzésre koncentrál, tehát arra, hogy hogyan lehet fokozni a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Ha egy mikrobiológiai kutatás a mikroorganizmusok pathogén szerepét vizsgálja, természetesen pathológiai besorolást kap. Első esetben széleskörű epidemiológiai vizsgálati módszertant kell alkalmazni az eredményesség igazolására, míg a második esetben laboratóriumi módszereket. Minden tudományági besorolásnak vannak hiányosságai, ez különösen igaz egy olyan tudományterület esetében, amelyet a megválaszolatlan új igények az utóbbi évtizedekben hívtak életre és napról napra fejlődik, így az egyes iskolák meghatározásai is jelentősen eltérnek egymástól.
Ugyanakkor éppen a közép-kelet-európai egészség paradoxon megértésében, az igen rövid idő alatt lejátszódó drámai egészségi állapot változások tudományos magyarázatában és bizonyítékokon alapuló befolyásolásában a Semmelweis Egyetemen eddig folyó, nemzetközileg elismert egészségtudományi kutatások, prospektív, egyedülállóan széleskörű országos reprezentatív felmérések a doktoranduszok képzésének biztos alapját képezik. Doktori Iskolánk ennek megfelelően összeállította az eddigi munkán alapuló küldetés nyilatkozatát.
A nemzetközi tudományos életben való részvétel szempontjából az a kívánatos, ha minden egyetem a saját hagyományainak megfelelően alakítja ki egészségtudományi programját. Az egészségtudományok területén a Semmelweis Egyetemen folyó kutatások az un "new public health" vonulatát képviselik, amelyek széleskörű, magatartástudományi hátterű szemléletet jelentenek. A vezető nyugati egyetemeken egyre szélesebb körben nyer elfogadást ez a szemlélet. A fentiekben taglalt megközelítésű, Doktori Iskolánkon belül folyó tevékenység széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki eddig is. (Science interjú 2000-ben a Budapesten általunk rendezett NATO konferenciával kapcsolatban:Stress:The Invisible Hand in Eastern -Europe s Death Rates? Science,288, 1732-1733,9 June 2000, Részvétel a WHO World Health Report 2001: Mental Health: new perspectives, new hopes kidolgozásában, WHO Task Force szervezése a Semmelweis Egyetemen Coping with Stress and Depression related problems in European pespectives címmel, és számos tudományos közlemény és tudományos hátterű felkérés) Mellékeljük a Harvard School of Public Health, Harvard Center for Society and Health igazgatójának, Ichiro Kawachi professzornak, a szakma kiemelkedő személyiségének a fentiekkel egybehangzó informális levelét. (1.melléklet)
A hazai egészségtudományi kutató- és képzőhelyek, a világszerte tapasztalható folyamatokkal párhuzamosan, egyre nagyobb figyelmet kell fordítsanak a mentális egészség megőrzésének és javításának lehetőségeire. A klinikai orvostudomány módszerei e kutatások során nem mellőzhetőek, hiszen az egészségtudomány, a preventív medicina és a -mentális egészség vonatkozásában- a pszichológia, pszichiátria határterületei alig húzhatóak meg.. E szempontból a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának gyökerei kivételesen előnyösnek tűnnek.
Az Egészségtudományi Doktori Iskola megalakulását megelőzően a Klinikai pszichológia és pszichiátria programon belül több alprogram működött, az Egészségtudományi Doktori Iskolába önálló programként csupán a Klinikai pszichológiai és pszichiátriai program került át. A korábbi alprogramok jelenleg az Iskolán belül csak a témavezetők témáiben jelennek meg, azonban az akkreditáció után szándékunkban áll az Iskolán belül programok elfogadását kérvényezni.
2002. április 3.