A fiatal nők között valamennyi vizsgálat szerint különösen gyakoriak az öngyilkossági kísérletek. A jelenlegi vizsgálat szerint a 14-24 éves fiatal nők 5,3% -a válaszolta azt, hogy élete során volt már öngyilkossági kísérlete. (5. táblázat)

5. táblázat

Öngyilkossági kísérlet magyarázó változói (n= 3.193)

 A logisztikus regresszióelemzés szerint az öngyilkossági kísérlet legszorosabb kapcsolatban azzal a kóros megbirkózási stratégiával van, hogy nehéz helyzetben nyugtatók vagy más szerek szedésével próbálkozik. Az öngyilkossági kísérletek a fiatal lányok között elsősorban a szorongással és a depresszió tünetei közül az önvádlással vannak szoros kapcsolatban. Az öngyilkossági magatartással szemben védőfaktornak tünik a kölcsönösség attitűdje, az a beállítottság, hogy ha valakinek jót teszek, elvárhatom, hogy viszonozza. A kölcsönösség az un. társadalmi tőke fontos összetevője. Skrabski Árpád vizsgálatai szerint a magyar népesség körében a megyénkénti női halálozási arányok és a megyére jellemző kölcsönösség mértéke között igen szignifikáns negatív összefüggés van (Skrabski, Kopp, 1999).

A szociális háttértényezők közül sorrendben az öngyilkossági kísérletek legszorosabb kapcsolatban az anya halálával vannak, ezen belül különösképpen az anya öngyilkosságával. Szignifikánsan összefüggnek a hosszan taró ? egy hónapnál hosszabb az előző évben - megbetegedésekkel, valamint avval, ha a családban az apa bántalmazta az anyát.

Tanulók között az öngyilkossági kísérletek szoros kapcsolatban állnak avval, hogy mennyire elégedettek az iskolájukkal. A fiatal nők között az öngyilkossági gondolatok sokkal gyakoribbak azok között, akik elégedetlenek testsúlyukkal, akik túlsúlyosnak tartják magukat, és azok között, akik testi bántalmazást éltek át. (Szűcs O, 1999).

A különböző önkárosító magatartásformák összefüggésére mutat, hogy a dohányzás és az öngyilkossági kísérletek között igen szoros a kapcsolat.

A 14-24 éves nők 31,5%-a dohányzik, az átlagos napi cigarettaszám 3,15.

6. táblázat

A dohányzás legfontosabb háttértényezői logisztikus regresszióelemzés szerint

(n- 3401)

Az a nem adaptív megbirkózási stratégia, hogy nehéz élethelyzetben evéssel, ivással, dohányzással vezeti le a feszültséget azért lényeges, mert elsősorban ennek a kialakulását kellene megelőzni. A dohányzás az egészségi állapot önbecslésével fordítottan arányos, akik rosszabbnak érzik egészségi állapotukat, valószínűleg inkább veszik komolyan a dohányzás egészségkárosító következményeit. Igen fontos még, hogy a baráti kapcsolatok szorossága, a kortárs csoport nyomása meghatározó eleme a dohányzás és más önkárosító magatartásformák kialakulásának, a dohányzók inkább érzik úgy, hogy számíthatnak barátaikra.

A fiatal nők ivási szokásaira elsősorban a hétvégi nagyfokú tömény fogyasztás jellemző. (Csoboth, 1999)

A legfontosabb védőfaktor, az eddig felsoroltakon túl az anya végzettsége (3. ábra).

Az alacsony végzettségű anyák gyermekei többet dohányoznak, több tömény alkoholt isznak.

A fiatal nők között az egyik központi kérdés a saját testhez, külső kinézethez való viszonyulás

Rendkívül gyakori közöttük az, hogy saját magukat túl súlyosnak tartják, abban az esetben is, ha testsúlyuk normális. Ez a beállítottság az un. evészavarok kialakulásában fontos tényező. A fiatal nők 53%-a diétázik testsúlycsökkentés céljából, 84,6%-a végez testedzést ugyanezért, ez fontos egészségvédő tényező. Ugyanakkor 3% alkalmaz önhánytatást, 3,6% szed hashajtókat súlycsökkentés céljából, ez az evészavarok gyakoriságára utal (Szumszka I, 1999).