Bevezető, vizsgálataink
Az alkalmazott kérdőívekről
Összehasonlító vizsgálati ...
A fiatal nők depressziós állapotának ...
A viszonylagos lemaradás ...
Önkárosító magatartás-
formák
Szexuális egészség, gyermekvállalás
Irodalom
     

A viszonylagos lemaradás szerepe

A depressziós tünetegyüttes a fenti pszichológiai tényezőkön túl jelentős mértékben függ a viszonylagos anyagi lemaradástól. Korábbi vizsgálatainkban bizonyítottuk, hogy a viszonylagos lemaradás elsősorban a depressziós tünetegyüttesen keresztül vezet egészségromláshoz- tehát ha valakinek nincs autója, és ezzel kapcsolatban nem depressziós, akkor nem betegebb. Ha valakinek nincs autója, és ezzel kapcsolatban depressziós, úgy érzi, hogy kisebb értékű másoknál, akkor betegebb is. (Kopp, Skrabski, Szedmák, 1995, 1998, Kopp, Falger, Appels, Szedmák,1998)

A fiatal nők között a depressziós tünetegyüttes rendkívül szoros kapcsolatban van azzal, hogy saját, illetve családjuk helyzetét másokhoz képest milyennek ítélik (2. ábra).

Azoknak, akik saját helyzetüket másokhoz képest sokkal rosszabbnak ítélik, átlagos depresszió pontértéke is jelentősen meghaladja a depressziós határértéket, saját helyzet esetében 11,4, a család esetében 13,4.

A fiatal nők 30,5%-a érzi úgy, hogy azért, mert nők, hátrányos helyzetben voltak életükben egyszer-kétszer, depresszió pontszámuk 8,55.

Csak 2% érzi úgy, hogy többször is hátrányos helyzetbe került, depresszió pontszámuk 9,34.

67,5% nem érzi úgy, hogy nő volta miatt hátrányos helyzetben van - ez egyébként igen jó arány - az ő depresszió pontszámuk 6,39.

 

Manapság igen nagy irodalma van annak, hogy a bántalmazás a családban hogyan befolyásolja az egészségi állapotot.

7,7% mondta, hogy egyszer fordult elő, hogy apja bántalmazta édesanyját, az ő depresszió átlaguk 8,2

9,8%-nál fordult elő bántalmazás többször is, depresszió pontszámuk 9,6.

A házastárssal élő fiatal nők depresszió pontszámna alacsonyabb, 6,8, míg a nem házastárssal élőké 8,2.

A 14-24 éves fiatal nők között rendkívül gyakori a szülők halála illetve válása. A szülők válásáról 20,6% számolt be, az apa haláláról 8,0%, az anya haláláról 2,5%. A depresszió pontszám átlaga magasabb azok között, akiknek az édesanyja meghalt, 9,1, míg akiknek él az édesanyja, 7,1. A szülők válása, illetve elvesztése számos további testi-lelki egészségi, magatartási zavar forrása (Hajnal, 1999).

2. táblázat A szülők válásával összefüggő legfontosabb jellemzők logisztikus regresszióanalízis szerint

Szülei elváltak (i/n) (n= 3.242)

Változó Wald Sig
Bántalmazás a családban 51,0914 0,0000
Dohányzás(H80) 15,1094 0,0001
Alvászavar 7,7972 0,0052
Szülőkre számíthat ?negatív 6,4876 0,0109
Szeretetigény negatív- 5,6719 0,0172
Saját anyagi helyzete negatív- 4,9891 0,0255

Állandó

0,0084 0,9269

A szülők válása esetében lényegesen gyakoribb volt a bántalmazás a családban, ami nyilván a váláshoz vezető konfliktusok jele, érdekes jelenség azonban, hogy az elvált szülők lányai között is gyakoribb, hogy partnerük bántalmazza őket. Ez az összefüggés arra az ismert jelenségre utal, hogy akinek nincsenek megfelelő szocializációs mintái, nagy valószínűséggel szintén hasonló kóros párválasztási, viselkedési mintákat követ, mint amit a szüleitől látott. Ezek a magatartásminták, kóros ?játszmák? megváltoztathatóak, igen fontos volna külön foglalkozni az elvált szülők gyermekeivel, hiszen így az önrontó körök továbbadása megelőzhető volna.

Valamennyi önkárosító magatartásforma gyakoribb az elvált szülők gyermekei között, a dohányzók aránya lényegesen magasabb, ezen túl az abortuszok magasabb száma, a korai szexuális kapcsolatkezdés, az öngyilkossági gondolatok és a kóros alkoholfogyasztás is gyakoribb közöttük. Kevésbé érzik úgy, hogy számíthatnak szüleikre nehéz élethelyzetben, ez pedig valamennyi önkárosító magatartásforma meghatározó háttértényezője.

Az egészségi problémák közül az elvált szülők gyermekei között gyakoribbak az allergiás tünetek.

A fiatal nők szüleinek, különösen az apának a halála a mai magyar halálozási arányok megdöbbentő tükröződése, 8% válaszolta azt, hogy édesapja meghalt. A meghalt apák iskolai végzettsége szignifikánsan alacsonyabb, ami megfelel annak az ismert jelenségnek, hogy a halálozási arányok a lemaradó rétegekben a legmagasabbak.

Megdöbbentő képet mutat a halálokok elemzése. A meghalt apák 29%-a, tehát egyharmada alkohol, öngyilkosság illetve baleset miatt halt meg, pontosan 12% baleset, 9% alkohol, 8% öngyilkosság miatt. Jól ismert jelenség az öngyilkossági minták továbbadása, de a szülő öngyilkossága esetén a depresszió, céltalanság, ellenséges beállítottság sokkal gyakoribbá válik.41% szív-érbetegség, 25% daganat miatt halt meg.

Az anyák közül lényegesen kevesebben haltak meg, de az ő esetükben is a halálokok elemzése azt mutatja, hogy 9% halt meg öngyilkosság miatt, 10% balesetben. Az anyák halálokai között első helyen, 42%-ban daganatos, 34%-ban szív-érrendszeri ok szerepel.

A többváltozós elemzés szerint az apa halála a következő összefüggéseket mutatja:

3. táblázat

Apa meghalt (i/n) (n= 3.242)

Változó Wald Sig
Dohányzás (H80) 6,7845 0,0092
Perfekcionizmus ?negatív 4,3853 - 0,0364
Saját anyagi helyzet -negatív 4,1516 0,0416
Szülőre számíthat 3,8018 0,0512

Állandó

10,5264 0,0012

Az apa halála gyakoribb dohányzással, rosszabb anyagi helyzettel és kisebb fokú perfekcionizmus attitűddel jár együtt. Valószínűleg az anya nagyobbfokú odafordulása magyarázhatja, hogy ők úgy érzik, nagyobb mértékben számíthatnak szüleikre, nyilván anyjukra. Érdekes módon azoknak, akiknek az apja meghalt, szignifikánsan több gyermekük van, ez azonban valószínűleg azt tükrözi, hogy a lemaradó rétegekben több a gyermek. A kívánt gyermekszám nem függ össze az apa halálával.

4. táblázat

Anya meghalt (i/n) (n= 3.242)

Változó Wald Sig
Élettárssal él - 5,6882 0,0171
Kívánt gyermekszám 4,2421 0.0394

Dohányzás

4,0364 0,0475

Azok közül, akiknek az édesanyja meghalt, sokkal többen élnek élettársi kapcsolatban, és szignifikánsan több gyermeket szeretnének, ami a frusztrált szeretetigény kifejeződése. A dohányzás közöttük is gyakoribb. A depresszió fiatal nők közti legfontosabb tünete, az önvádlás, közöttük sokkal gyakoribb, 64%. Öngyilkosságot 14,1%-uk kísérelt meg, tehát lényegesen többen, mint akiknek az édesanyja él. Egészségi állapotuk lényegesen rosszabb, 27,3%-uk volt az elmúlt évben 1 hónapnál tovább beteg. Sem az apa halála, sem a szülők válása esetében nem nő a tartósan betegek aránya, tehát a fizikális egészségromlás szempontjából az anya halála tünik a legfontosabb háttértényezőnek.

Egészségi állapot önbecslése és orvoshoz fordulás

A 14-24 éves fiatal nők közül saját egészségi állapotát

    BDI pontszám

Nagyon rossznak ítéli

0,5%

12,92

Elég rossznak

3,6%

13,17

Közepesnek

26,9%

9,49

Elég jónak

56,7%

6,35

Nagyon jónak

12,4%

4,58

Tehát átlag alattian rossznak csak 4,1% ítéli egészségi állapotát.

20 éves kor felett ezek az arányok a következőek:

   

BDI pontszám

Nagyon rossznak ítéli

0,7%

10,89

Elég rossznak

4,0%

12,64

Közepesnek

29,0%

9,20

Elég jónak

55,2%

5,95

Nagyon jónak

11,1%

3,91

Az egészségi állapot önbecslése tehát rendkívül szoros kapcsolatot mutat a depressziós tünetegyüttessel, természsetesen a kapcsolat kétoldalú, hiszen egy krónikus betegség fokozza a reménytelenség érzését.

Az elmúlt évben 1 hónapnál tovább beteg volt a fiatal nők 19,9%-a, depresszió pontszám átlaguk 8,98, akik nem voltak hosszan betegek, azoknál 6,8.

Kórházban volt az elmúlt évben 19,3%.

Orvoshoz a fiatal nők viszonylag gyakran fordulnak, egyes vélemények szerint ennek is szerepe van abban, hogy korábban ismerik fel betegségeiket és időben kezelik őket.

Az elmúlt évben nem volt orvosnál

9,6%

Egyszer-kétszer volt

44,1%

3-5 alkalommal volt

23,8%

6-10 alkalommal volt

7,9%

többször is volt

10,6%

Az egészségi problémák közül a leggyakoribb panasz a fáradékonyság, 63,8% panaszkodik róla, ez egyébként a depressziós lelkiállapot kísérőjelensége. A fáradékonysággal kapcsolatban igen kevés figyelem irányul az alvászavarok elemzésére, amelyek a fiatal nők között rendkívül gyakoriak (Novák, 1999). A gyakori fejfájás szintén igen gyakori, 46,6% (Berghammer, 1999). Izületi fájdalmakról 25,8% panaszkodik. A menstruációval kapcsolatos panaszok is igen gyakoriak, erős menstruációs görcsökről panaszkodik 34,5%.

Az allergiás tünetek gyakoribbak a tanuló lányok között (46,6%), mint azok között, akik nem tanulnak (42,3%), ez az a tünet, amely ellentétben a többivel, gyakoribb a magasabb végzettségű, jobb anyagi helyzetű rétegekben.(Stauder, Kovács, 1999).

A roma fiatal nők egészségi állapota saját minősítésük szerint nem sokkal rosszabb a nem romáknál. Ritkábbak közöttük a menstruációs panaszok, gyakoribb a fogfájás. 73,1%-nak van hiányzó foga, ez egyébként a nem romák közt is igen gyakori, 68,0%. Ugyanakkor az önkárosító magatartásformák, pl a dohányzás 10%-kal gyakoribb közöttük. A depressziós tünetegyüttes lényegesen gyakoribb a roma nők között, a depresszió átlagértéke közöttük 12,2, a depresszió határ feletti. A későbbi súlyos egészségromlás eredetét tehát itt kereshetjük. Ugyanakkor az azonos végzettségű roma és nem roma fiatal lányok között nincs különbség a depresszió pontszámok tekintetében. A roma fiatalok között tehát elsősorban a tényleges társadalmi-gazdasági lemaradással, és nem a csoporthoz tartozással függ össze a rosszabb egészségi állapot (Ürmös, Gyukits, 1999).

Vissza a Kutatás laphoz