A fiatal nők depressziós állapotának legfontosabb háttértényezői 1998-ban
Az 1. táblázat a depressziós állapot (10 pontszám alatt illetve felett) logisztikus regressziós módszerrel vizsgált magyarázó változóit mutatja.
A Depressziós állapot magyarázó változói (n= 3.615)
| Változó | Wald | Sig |
| Ellenségesség (DF8) | 128,6627 | 0,0000 |
| Perfekcionizmus (DF4) | 78,9453 | 0,0000 |
| Evés-ivás nehéz helyzetben (C12) | 50,3377 | 0,0000 |
| Teljesítmény igény (DF3) | 30,6892 | 0,0000 |
| Külső elismerés igény (DF1) | 9,8950 | 0,0017 |
| Szeretettség igény (DF2) | 6,6368 | 0,0100 |
| Állandó | 279,8119 | 0,0000 |
A depressziós állapot legszorosabb kapcsolatban az ellenséges beállítottsággal van, azzal az állítással, hogy ?Az emberek általában aljasak, önzőek és csak ki akarják használni a másikat.? Ugyanennek a változónak az alacsony értéke az un. társadalmi tőke legfontosabb változója nemzetközi vizsgálatok szerint (Skrabski, Kopp, 1999). A fiatal nők depressziójának hátterében tehát a legfontosabb a bizalom hiánya, az az életérzés, hogy nehéz élethelyzeben nem segítségre, hanem ellenségességre számíthatnak csak. A megelőzés szempontjából tehát elsősorban az ellenségesség csökkentésére kellene törekedni, elsősorban az oktatási intézményekben.
Az un. diszfunkcionális attitüdök közül kettő mutat igen szoros kapcsolatot a fiatal nők depressziójával, a perfekcionizmus és a fokozott teljesítményigény. Ezek az attitűdök igen fontos hajtóerői a társadalomnak, azonban ha az egyén úgy érzi, hogy nem képes megfelelni a sajátmagával szemben támasztott fokozott elvárásoknak, állandóan elégtelennek, értéktelennek érzi, vádolja sajátmagát. Szignifikáns szerepe van a külső elismerés igényének és a fokozott szeretetigénynek is.
A megbirkózási, coping stratégiák közül a depresszióval szoros kapcsolatban áll az evés-ivás nehéz élethelyzetben, tehát a depressziósok közül szignifikánsan többen állítják, hogy nehéz élethelyzetben evéssel, ivással, dohányzással próbálják helyrállítani lelki egyensúlyukat. Ez a nem adaptív megbirkózási stratégia valamennyi önkárosító magatartásforma legfontosabb kockázati tényezője, a depresszió ezen a stratégián keresztül vezet mind a dohányzás, mind a kóros alkoholfogyasztás, drogvisszaélés gyakoribbá válásához. Ha valaki tanult reakcióként depressziós lelkiállapotát ezekkel a pótcselekvésekkel próbálja helyreállítani, ez a tanult válaszkészség fennmarad, megerősítést nyer. A nem dohányzók depresszió pontszám átlaga 6,8, a dohányzóké szignifikánsan magasabb, 8,2.
