Az epidemiológiai vizsgálatok, különösen az utóbbi évtizedekben, sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a férfiak egészségi állapotának, hiszen a férfiak várható élettartama lényegesen alacsonyabb, és különösen régiónkban, ezen belül Magyarországon a férfiak halálozási arányai romlottak elsősorban.
Miért nagyon fontos mégis, hogy a nők egészségi állapotával foglalkozzunk, és ezen belül is miért kiemelt jelentőségű a fiatal nők egészségi állapota?
A fiatal nők hozzák világra a következő generációt, maga a gyermekvállalási készség is függ a fiatal nők egészségi állapotától. A gyermekkori hatások, szocializáció meghatározó az egészséges magatartás kialakulásában, amelyben az anya példája, értékrendje, egészségmagatartása alapvető. A vizsgálati eredmények ezen túl azt is mutatják, hogy a férfiak egészsége még nagyobb mértékben függ partnerüktől, mint a nők egészségi állapota. A magányos férfiak súlyos egészségromlását számos vizsgálat mutatja, az utóbbi évtizedekben ez Magyarországon különösen fontos összetevője a férfi halálozásnak, ugyanakkor a magányos nők egészségromlása kevésbé nyilvánvaló.
Mindezek alapján, ha a mai igen negatív egészségi és demográfiai tendenciákat meg szeretnénk változtatni Magyarországon, különösen nagy gondot kell fordítanunk annak megértésére, hogy milyen a mai fiatal nők egészségi állapota. A mai világban nőnek születni különleges kihívás, amelynek igen nehéz megfelelni. Ez magyarázza, hogy az alkalmazkodás, megbirkózás elégtelenségéből származó pszichés zavarok a nők között valamennyi civilizált országban lényegesen gyakoribbak, mint a férfiak között. Miközben a nők előtt új lehetőségek nyíltak meg arra, hogy a társadalomban szélesebb értelemben is hatást fejtsenek ki, a gyermekek világrahozatala és személyiségük korai formálása át nem hárítható női feladat.
A többszörös, sokszor egymásnak ellentmondó szerepelvárások egyensúlyának megteremtésében a nők igen gyakran magukra maradnak, saját magukat hibáztatják, ha nem tudnak megfelelni a társadalmi és belülről fakadó elvárásoknak.
A fiatal nők egészségi állapotát tehát csak úgy vizsgálhatjuk, ha az egészség fogalmát a legszélesebben értelmezzük, a testi-lelki-szociális egészséget értjük alatta. – A magyar egészség szó minden más nyelvnél találóbban fejezi ki az egészség fogalom lényegét, amennyiben nem a betegség hiányát, hanem ezt a teljességet, ember-környezeti harmóniát sugallja.-
A serdülő és annál idősebb fiatal korosztály egészsége az egészségügy elhanyagolt területe, hiszen ebben a korosztályban a kimutatható, egyértelmű megbetegedések aránya viszonylag alacsony. Ugyanakkor mindazok az önkárosító magatartásformák, amelyek a mai, legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések legsúlyosabb kockázati tényezői, kamaszkorban alakulnak ki, mint a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, drogvisszaélés, mozgásszegény életmód, kóros táplálkozási szokások. Teljesen eredménytelenek azok a kampányok, amelyek csak a nyílt magatartás szintjén próbálnak változtatni ezeken az önkárosító magatartásformákon. Minden vizsgálat azt mutatja, hogy az emberek nagyon jól tudják, hogy a dohányzás káros az egészségre, mivel azonban a dohányzás valamilyen fontos motivációs szükségletet elégít ki, ez számukra fontosabb, mint az ismert kockázat következményeinek elkerülése. Ha tehát az önkárosító magatartásformák gyakoriságát csökkenteni szeretnénk, ezek motivációs hátterét kell feltárnunk, és ezen a szinten beavatkoznunk. Az észak-amerikai, nyugat- európai sikeres közösségi alapú megelőzési programok bizonyítják, hogy lehetséges az eredményes beavatkozás. Ennek feltétele azonban a pszichológiai, szociális veszélyeztetető tényezők feltárása.
Amikor tehát a fiatal nők egészségi állapotát vizsgáljuk, különösen nagy hangsúllyal kell szerepeljenek a lelki egészség jellemzői, mert hosszú távon a testi egészségnek is ezek a meghatározói. A WHO előrejelzései szerint a 2000 utáni évtized legfontosabb egészségügyi problémáivá fognak válni a lelki egészség zavarai. Míg ma a rokkanttá nyilvánítás legfontosabb okai a szív-érrendszeri megbetegedések, de második helyen már a pszichiátriai megbetegedések, depresszió, szorongás, alkohol és drogproblémák szerepelnek, ez az arány a következő évtizedben meg fog fordulni, és a leggyakoribbá a pszichiátriai megbetegedések fognak válni. A nők körében ez még inkább így van. Annak ellenére, hogy a nők tovább élnek, a szorongás, depresszió a nők körében lényegesen gyakoribb, mint a férfiaknál.
Vizsgálataink
Országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgáltuk a magyar népesség testi-lelki egészségi állapotát 1988-ban és 1995-ben. 1998-ban a 14-24 éves nők körében végeztünk reprezentatív felmérést nemzetközi pályázat keretében. Valamennyi felmérés életkor és terület szerint reprezentatív a fiatal nők korcsoportjaira. 1988-ban 2.920 személyt, 1995-ben 1.338 személyt, 1998-ban 3.615 személyt kérdeztünk ki a 14-24 éves korosztályból.
A minták
Az 1988-as és 1995-ös felmérések többlépcsős mintavétel segítségével történtek, az 1988-as felmérés mintáját a Budapesti Közgazdasági Egyetem Statisztikai Tanszéke, az 1995-ös mintát a KSH állította össze. A felmérést kiképzett kérdezőbiztosok végezték. Kombinált kiválasztási módszert alkalmaztunk, a rétegzett mintavételt kombináltuk a többlépcsős mintavétellel. Első lépcsőben Magyarország településjegyzékéből választottuk ki a megfigyelni kívánt településeket úgy, hogy minden 5.000-nél nagyobb lélekszámú település bekerült a mintába, az 5.000-nél kisebb lélekszámú települések között a véletlen kiválasztás módszerét alkalmaztuk. A második lépcsőben választottuk ki a mintába került településeken belül a lakóhelyet városrész, utca, lakóház sorrendben. A kérdezőbiztos a kijelölt címen egy személy adatait vette fel. Mivel a vizsgálat nem a háztartásra, hanem a háztartáson belül egy személyre vonatkozott, újabb mintavételt hajtottunk végre nem, kor, foglalkozás szerint, előre megadott ismérvek alapján.
Az 1998-as felmérés esetében a nem tanuló minta kiválasztása azonos módon történt az 1995-ös felméréssel. A felmérésben résztvevő tanulók mintáját olyan módon választottuk ki, hogy iskolákat, gimnáziumokat, szakmunkás képzőket, főiskolákat, egyetemeket választottunk ki területileg reprezentatív módon, majd további lépésben az adott iskolán belül választottuk ki a felvételben résztvevő tanulókat.
Ilyen méretű, nem kötelező felmérés esetén a visszautasítás nem kerülhető el, abból a célból, hogy a visszautasításból eredő hibát lehető legkisebbre csökkentsük, a háromlépcsős mintavétel során a kérdezőbiztosok a megadott lakóházakból más, a minta kritériumainak megfelelő személyeket kérdeztek ki. A visszautasítási arány kis falvakban minimális volt, a helység méretének növekedésével arányosan emelkedett.
