Dr. Oravecz Róbert:

     Ma már tudjuk, hogy a mindennapi emberi tapasztalatokat meghaladó történések, katasztrófikus események az áldozatokban és a szemtanúkban, de a hozzátartozókban és a szakemberekben is gyakran okoznak egész életre szóló lelki gyötrelmeket.
     Ezek nagymértékben befolyásolják az illető gyermek ill. felnőtt sorsát, életminőségét, jövőképét, emberközötti viszonyait, de testi és lelki egészségét is.
     A traumatogén események hatására megjelenő tünetek olykor visszahúzódnak, s csak évek, évtizedek után nyilvánulnak meg ismét, olyan tünetek formájában, melyek hátterében csak ritkán ismerhető fel a bántalmazottság ill. a traumatizáltság ténye.
     A gyermekkorban elszenvedett traumatikus tapasztalatok gyakran okoznak sajátos változásokat a gondolkodásban, ami tanulmányi sikertelenséghez, viselkedészavarhoz, drog- ill. alkoholfüggőséghez vezet.
     A traumatizáció igen gyakran figyelhető meg az alkoholfüggő szülők mellett élő gyermekek esetében is.
     A serdülő leányok és asszonyok szexuális bántalmazottságához szövődő lelki problémák a pszichotraumatológia külön fejezetét képezik.
     A traumatikus tapasztalatok gyakran szövődnek a szégyen és bűntudat érzésével.
     A trauma önmagától csak ritkán múlik el. Kezelés nélkül gyakran végigkiséri az egyén életét, sőt a transzgenerációs átvitel mehanizmusa segítségével a következő generációkra is kifejti káros hatását.