A méhnyakrák a méhnyak rosszindulatú daganatos elváltozása, melynek lényege, hogy rosszindulatú sejtek jelennek meg a méhnyak hámszöveteiben. A méhnyak a méh alsó része, amely a méhet köti össze a hüvellyel. Mielőtt kialakulna ez a rosszindulatú elváltozás, a méhnyak hámsejtjei lassú változáson mennek át, ezt a folyamatot dysplasiának nevezzük.
      A méhnnyakráknak nincsenek specifikus tünetei, de a dysplasia folyamata, a megváltozott küllemű hámsejtek kimutathatók. Ezért nagyon fontos a citológiai vizsgálat, köznapi nevén rákszűrés, amely éppen ezeket a sejteket vizsgálja. A vizsgálat során egy kis vattával borított pálcával a méhnyak nyálkahártyájáról vesznek mintát.
      A méhnyakrák kockázati tényezői közé tartozik a 16 éves kor előtt megkezdett nemi élet, vagy a gyakori szexuális partner váltás. Hasonlóan kockázati tényezőt jelenthet, ha a nő szexuális partnerének korábban több más partnere volt. A kockázat oka ezekben az esetekben a szexuális úton terjedő betegségek, leginkább a humán papilloma-vírus (HPV). Gyakrabban alakul ki méhnyakrák azoknál a nőknél is, akik dohányoznak. Az elhanyagolt rákszűrés szintén kockázat, hiszen a későn felfedezett elváltozások mindig nehezebben kezelhetők (lásd. citológiai vizsgálat).
      A méhnyakrák kezelése a betegség állásától, a daganat nagyságától, a beteg általános állapotától, és a nő igényeitől függ. A terhesség alatt létrejövő méhnyakrák kezelését a folyamat előrehaladottságától függően el lehet halasztani a szülésig. A kezelés lehet sebészi, sugárterápiás (sugárzás alkalmazása a rákos sejtek elpusztítására), vagy kemoterápiás (gyógyszerek alkalmazása a rákos sejtek elpusztítására).