A pánikrohamokat megkülönböztethetjük a roham megfigyelhető jellegzetességei, és a biológiai-pszichológiai sajátosságai alapján is. A pánikroham az egyén számára lehet teljesen váratlan ("derült égből villámcsapás" jellegű), ekkor sem szorongató helyzet, sem szorongató gondolat nem előzi meg a rohamot. Egyes vizsgálatok szerint, ha ez a típus dominál, az antidepresszánsok hatásosak.
A pánikroham egy másik típusa, amikor a pánikroham bizonyos, az egyén számára félelmet keltő helyzetekben, gondolatok hatására szinte mindig kialakul. Ezért ezt a típust "helyzethez kötődő pániknak" nevezzük, és ez elsősorban fóbiás betegekre jellemző. A fóbiának sok fajtáját ismerjük, a pánikbetegséghez szorosan kapcsolódik az agorafóbia. A pánikroham egy harmadik típusát úgy lehet jellemezni, hogy bizonyos helyzetek, gondolatok előidézhetik a rohamot, de az nem mindig jelenik meg. Pl. a sorban állás lehet valaki számára egy ilyen veszélyes helyzet, de sorban álláskor mégsem mindig él át rohamot. Ez a rohamtípus szintén elsősorban az egyéb szorongásos betegségekre jellemző. Utóbbi két típusban egyes vizsgálatok szerint inkább a szorongáscsökkentő gyógyszerek hatékonyabbak.

lásd még: Bach, A.K.; Weisberg, R.B.; Barlow, D.H.: Szorongásos betegségek.

Design & Webmaster: Szendi 2000