Tóth Erika: Uralom a test felett : a rejtélyes anorexia nervosa és a hisztéria.

     Mind a hisztéria és az anorexia magukon hordozzák az adott kor nőiséggel kapcsolatos szimbolikus konstrukcióit. Vajon miért mindig a fiatal nők kerülnek a társadalmi és kulturális alkalmazkodás feszültségeinek középpontjába?

     Különböző elméletek születtek az anorexia nervosáról, de máig is rejtélyes kórképnek számit. Vajon mi okozhatja e titokzatos betegséget, és mi játszhat döntő szerepet a mai anorexiások problémáinak kialakulásában?
     A különböző elméletek közül - kognitív, érzelmi, szociálpszichológiai, korai analitikus, családdinamikai, modern evolúciós -, többen a kontrollmechanizmusok zavarára feketetik a hangsúlyt. Beck és Emery szerint az anorexia nervosa kórképében nem az elhízástól való félelem, a már említett szociálpszichológiában is megjelenő kövérség-fóbia a lényeges, hanem a kontroll elvesztésétől való rettegés. "Ha az egyén úgy érzi, életének egy adott területén nem rendelkezik kellő hatalommal akkor ezt más területek extrém kontrolljával fogja túlkompenzálni."(Beck, Emery, 1999).
     A korai tanulási mechanizmusok, az etetés, inkorporáció szimbolikusan kifejeződhetnek érzésekben, autonómia-törekvésekben. Az evészavarokkal küzdő betegek felruházzák az ételt különböző érzelmekkel és asszociációkkal, amelyek lázadásra, büntetésre, bűnösség kifejezésére, megtisztulásra és mások kontrollálására vagy akár a megölésére használhatók. Ez utóbbihoz igen érdekes kulturális antropológiai adalék a magyar parasztság körében ismert ráböjtölés: ha valakinek a halálát kívánták, mert nem nyerte el a méltó büntetését, rituálisan böjtöltek heti egy napot kilenc héten át (Kunt, 1987).
     Az anorexia nervosa a túlkontrolláltság és az éhezés elnyomásának modellje Vandereycken és Hoek (1991) szerint, háromszoros paradoxon vonatkozik az anorexiás betegek kontrollfunkcióira. Az első: a súly kontrollálása az élet valódi kérdéseinek a kontrollálását helyettesíti. Az étel visszautasítása a szülői felügyelet elleni tiltakozás formája, de azt éri el a beteg, hogy orvoshoz viszik, s a kontroll erősebb lesz. A második: az önéheztetés a kontroll érzését kelti, a lélek győzelmét a test fölött. Valójában fordítva van: az anorexia nervosások hamar elveszítik a kontrollt biológiai folyamataik felett. A harmadik: az éréssel kapcsolatos ambivalencia megnyilvánulása, szépség-mítosz és ez ellen való tiltakozás egyben, amikor a beteg karcsú szeretne lenni, és tartósan sovány lesz (Dévald, 1993). Ha a kontroll túlságosan is az anya kezében van és a gyermek képtelen az anyát befolyásolni saját belső szükségletei szerint, akkor ambivalencia és a kétely érzései alakulhatnak ki benne saját képességeit illetően, mely önleértékeléshez, kisebbségi érzésekhez és az önfeladáshoz vezethet. A gyermek kisebbségi érzései elől úgy próbál tudattalanul elmenekülni, hogy megpróbál a nárcisztikus egyensúly fenntartását célzó mindenhatósági fantáziák túlburjánzásába temetkezni. Ez a kontroll teljes feladását és az önfeladást jelenti a gyermek részéről és valószínűleg a nárcisztikus fantáziák, alapot szolgálnak az anorexia nervosás gyermek számára a testképzavar és a percepciózavarok kialakulásához ( Dévald, 1993).
     A kognitív-behaviorista modell anorexia nervosás betegeknél kognitív deficiteket tételez fel. E modell szerint az anorexia nervosások megrekedtek a fogalom előtti gondolkodás szintjén, mely egocentrizmussal és a mágikus omnipotencia (mindenhatóság) érzésével jellemezhető. A legfontosabb kognitív zavar saját testméretük és az ételek méreteinek túlbecslése, babonás gondolkodás: hibás ok-okozati viszonyban való hit. "Az evészavarok kognitív kezeléséhez hozzátartozik a testméretekkel kapcsolatos társadalmi tényezők hatására kialakult téves hiedelmek és attitűdök megváltozása. A nők jó részének például meg kell szabadulnia attól a gyermekkorától benne élő vágytól, hogy Barbie babájához hasonlatos legyen " ( Brownell, Napolitano, 1995, 295).
     Csabai és Erős (2000) a fenti elméletektől egy sokkal mélyebb magyarázatot próbál adni az anorexia jelenségére, anélkül, hogy más magyarázatok létjogosultságát megkérdőjelezné, a testtel és a vággyal kapcsolatos szociális és kulturális reprezentációk szerepét hangsúlyozzák a mai anorexiások problémáinak kialakulásában és párhuzamba állítja az anorexiát a konverziós hisztériával visszatekintve a korai analitikus freudi elképzelésekre. A konverziós hisztéria, melyet Freud elsőként tanulmányozott azt jelenti, hogy valamilyen lelki konfliktus különböző testi tünetekben nyerhet kifejezést. Bár Freudnak sikerült igazolnia a lelki működéseknek a testi folyamatokra gyakorolt hatását, de sem kritikusai, sem ő maga, nem voltak azzal elégedettek, hogy a hisztériát női betegségként tünteti fel. A hisztéria és az anorexia nervosa nem csupán a testek szabályozása és reprezentációja szempontjából paradigmatikus, hanem mindkettő a női test problémáinak hordozója és nem függetleníthető el a társadalmi hatásoktól. Mind a hisztéria és az anorexia magukon hordozzák az adott kor nőiséggel kapcsolatos szimbolikus konstrukcióit. Vajon miért mindig a fiatal nők kerülnek a társadalmi és kulturális alkalmazkodás feszültségeinek középpontjába? A hisztéria a női vágy szabályozásának problémájához kapcsolódik, mely igen fontos szerepet kapott a múlt század végén, amikor is a kapitalista tömegtermelésben egyrészről a vágyak megfelelő szabályozását, alkalmazkodni tudó munkaerő szerepét részesítették előnyben, másrészről hasonló jelentőségűvé vált, hogy az emberek miként mutatják be önmagukat, társadalmi hovatartozásukat a társas térben.(Csabai és Erős, 2000).
      "Az anorexia nervosa ebben a keretben paradigmatikusan jelöli azt a küzdelmet, amelyet korunkban a test vív az önmegjelenítés területén. A fogyasztói társadalomban vált ugyanis a történelem során először lehetségessé az, hogy valaki aktívan létrehozhassa -saját testéből- önnön testideálját. A korlátlan lehetőségek csábítása és a készen kapott sémák eltűnése vagy legalábbis elbizonytalanodása hozta létre a test megjelenítéseinek azon konfliktusait, amelyek korunkban talán leghangsúlyosabban az anorexiás testen jelennek meg" (Csabai és Erős, 2000, 47.oldal).

Felhasznált irodalom
Beck,A.R-Emery,G.(1999):A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete.Animula, 261.
Brownell, K. D.-Napolitano, M. A.(1995):Distorting reality for children: Body size proportions of Barbie and Ken dolls. Inter. J. Eat. Disorders., 18(3), 295-298.
Csabai M.-Erős F. (2000): Testhatárok és Énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, 49-71.
Dévald P. (1993): Öndestruktív az evészavarokban. Budapest. A Pszichoanalitikus Gyermek- és Serdülőterápiás Intézet kiadványa.
Kunt, E. (1987): Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest. Gondolat.
Treatment of Anorexia Nervosa. New York: Jason Aronson.
Vandereycken, W. - Hock, H. W. (1991): Are eating disorders culture-bound syndromes? In: The psychology and testment. Washington, D. C: American Psychiatric Press.

Ajánlott irodalom

Breuer, J.- Freud, S.(1895). Studies on Hysteria. Standard Edition, 2.
Bruch, H. (1979): Anorexia nervosa. In Nutrition and the Brain, J. J. Wurtman and R.J. Wurtman (Eds.). New York: Raven Press.
Bruch,H. (1973) Eating disorders: Obesity, Anorexia Nervosa and the Person Within. Basic Books,New York, 251.
Bruch ,H. (1979):The Golden Cage: The Enigma of Anorexia Nervosa. New York: Vintage.
Comer, R. J. (2000) :A lélek betegségei. Osiris, 371-378.

Freud, S.(1899):Extracts from the Fliess papers. Standard Edition, I.
Freud, S.(1908): On the sexual theories of children. Standard, 9: 207-226.
Freud, S.(1918): From the history of an infantile neurosis. Standard Edition, 17: 3-122.
Riskó Á. (1993): Az étkezési zavarok (anorexia, bulimia, oberitas) meghatározása, klinikai tünetei, pszichodinamikai jellegzetességei, kezelési lehetőségei. In: Riskó Á. (szerk.): Étkezési zavarok: anorexia, bulimia, oberitas. Budapest: MPT, 6-57.
Striegel-Moore, Silberstein L. R.and Rodin, J.: Toward and Understanding of Risk Factors in Bulimia. American Psychologist 41, March 1986.
Russel, G. F. M. (1979): Bulimia nervosa: An ominous variant of anorexia nervosa. Psychological Medicine, 9, 429-448.
Túry F. - Szabó P. - Wildmann M. (1993): Anorexia nervosa. Irodalmi áttekintés. Történet, diagnosztikus kritériumok, epidemiológia, tünettan. Psychiatria Hungarica, 8: 301-313.
Túry F. - Szabó P. - Wildmann M. (1993): Anorexia Nervosa: Irodalmi áttekintés II. Etiopatogenezis, terápia, prognózis. Psychiatria Hungarica, 8:
387-409.
Túry F.- Szabó, P. (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina,15-39.