|
|
Tóth Erika:
Az anorexia nervosa a modern evoluciós biológia tükrében
Tóth Erika pszichológus az étkezési zavarok elméleti kutatója tanulmányában a modern evolúciós biológia nézeteit foglalja össze az anorexia nervosáról. Az ember - bár ezt sokszor elfelejtjük - alapvetően egy biológiai lény, akinek viselkedésrepertoára az evolúció során kristályosodott ki. A mentális megbetegedések evolúciós szempontból értékelhetők, mint speciális helyzetekben aktiválódó túlélési stratégiák. Amiért ma ezeket betegségeknek tekintjük, annak oka az, hogy a társadalmi evolúció sok tekintetben túlnőtt a biológiai evolúción, s ami évmilliókkal ezelőtt adaptív túlélési stratégia volt, az a modern viszonyok közt viselkedészavarnak minősül. A szerző tanulmányában elemzi a reproduktív szupresszív (a szaporodás gátlódása) modellt, amely szerint az anorexiában megfigyelhető ammenorhea (a női ciklus átmeneti felfüggesztődése, aminek a menstruáció elmaradása a tünete) nem "melléktermék", hanem evolúciós eszköz a termékenység és szaporodás megakadályozására. Ennek "célja" a nemi érés késleltetése. A rokonszelekciós elmélet feltevése szerint egy egyed un. összetett alkalmasságát (lásd. a cikkben kifejtve) nemcsak úgy növelheti, hogy utódokat hoz a világra, hanem úgy is, ha rokonai alkalmasságát növeli, pl. támogatásukkal. Egy következő modellben a szerző azt vázolja, hogyan próbálják a szülők (természetesen akaratlanul, genetikai programjukat követve) utódaik összetett alkalmasságukat maximalizálni akaró stratégiáit megtörni, és a "családi" összalkalmasság szolgálatába állítani. ehhez kapcsolódik a ráfordítás/haszon elmélet is, mely a szülő és utód közti érdekellentétből indul ki: a szülő csak egy pontig érdekelt az utód támogatásában, az utód viszont ezt minél tovább szeretné időben eltolni.
Mindez nem jelenti azt, hogy az anorexia nem betegség, és nem kéne kezelni: ezek az elméletek az ember kialakulásának története felől közelítve, mélyebb törvényszerűségekre mutatnak rá, melyek alapján új kezelési stratégiák alakulhatnak ki a későbbiekben.(Szendi Gábor)
(lásd. teljes cikk)
|
|
