Az itt közölt írások részben megjelent cikkek, tanulmányok a szerzők által engedélyezett "másodközlése",
részben eredeti fordítások ill. kivonatok, melyeknek bármilyen formában való terjesztése, publikálása a szerzői jogot sérti!
|
Az itt közölt írások részben megjelent cikkek, tanulmányok a szerzők által engedélyezett "másodközlése", részben eredeti fordítások ill. kivonatok, melyeknek bármilyen formában való terjesztése, publikálása a szerzői jogot sérti! |
David G. Gilbert: Miért dohányoznak az emberek?
Stresszcsökkentés, problémákkal való megküzdés és a nikotinRecent Advances in Tobacco Science 1994, 20:106-137
(A cikket fordította és a kivonatot készítette: Kelemen Anikó)
A dohányzás motivációja: modellek és viták
A dohányzás nikotint nélkülöző modellje
Sok kutató vélte úgy, hogy a dohányzás egy feszültség-levezető szokás, amely hasonló a rágógumizáshoz vagy a körömrágáshoz, de nincs sok köze a nikotinhoz. A feszültség-levezető modellt igazolja, hogy a dohányzás sok esetben együtt jár az említett orális szokásokkal.
Rose szerint a cigaretta utáni vágy nem elégül ki pusztán a nikotinnal, fontos az illat és az íz is, melyek jutalmazó ingereknek számítanak. Szerinte azonban akkor a legnagyobb a kielégülés, ha a periférikus, nem gyógyszertani tényezők kombinálódnak a nikotin központi hatásával.A nikotinfüggési modell
1964-ben Amerikában arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás inkább egy szokás, mint szenvedélybetegség. 1980-ban a dohányzásról mint függőségről, nyolc évvel később pedig mint nikotinszenvedélyről beszéltek. Három fő következtetést vontak le:
-A cigaretta és a dohány más formái káros szenvedélyek.
-Ezért a szenvedélyért a dohányban lévő nikotin a felelős.
-A gyógyszertani és viselkedéses folyamatok, melyek szerepet játszanak a dohányzás szenvedéllyé válásában, hasonlóak azokhoz a folyamatokhoz, melyek más drogok szenvedéllyé válását befolyásolják.
Ez az álláspont tehát minimalizálta a dohányzás és egyéb drogok közötti különbséget, és kiemelte a hasonlóságokat. A káros szenvedély terminusnak negatív felhangja van és általában olyan betegséget implikál, mely fölött a személy egyáltalán nem, vagy csak kis kontrollal rendelkezik. A címke utal arra, hogy fontos hasonlóságok vannak a nikotin és olyan más drogok használata között, mint a kokain és a heroin.
A modell számos kritikáját publikálták az elmúlt évtizedben. Ezek fő pontjai:
-Nem számol fontos személyiségbeli különbségekkel, a stresszel és egyéb olyan tényezőkkel, melyek befolyásolják a dohányzás elkezdését, fenntartását és a leszokás utáni visszaesést.
-A dohányzáshoz való visszatérés gyakran hosszabb önmegtartóztatás után is előfordul, annak ellenére, hogy az elvonási tünetek már megszűntek.
-Sokan éveken át csak néhány cigarettát szívnak el naponta, nem növelik az adagot, és nem tapasztalnak elvonási tüneteket a leszokás alatt, mint az erős dohányosok.
-A nikotinnal kapcsolatos elvonási tünetek hasonlítanak más, nem farmakológiai megerősítők tüneteihez.
-Ilyen megközelítésből, ha a nikotinhasználatot szenvedélybetegségnek tituláljuk, idesorolhatnánk a szexet, a szerencsejátékot, a futást és a csokoládéfogyasztást is.A dohányzás motivációjának emóció-regulációs modelljei A dohányosok nagy része azt állítja, hogy azért dohányzik, mert a cigaretta segít neki a koncentrálásban, enyhíti a stresszt és növeli a pozitív tapasztalatokat.
Tomkins modellje. Az egyik legkorábbi és legbefolyásosabb modell volt. Tomkins szerint vannak olyan emberek, akik a dohányzás pozitív hatásaiért cigarettáznak, ők gyújtanak rá pl. evés után, számukra a dohányzás igazi élvezet. És vannak, akik a cigaretta stresszcsökkentő hatása miatt dohányoznak, ők feszült helyzetekben cigarettáznak többet. Õk akkor válnak függővé, ha már úgy tekintenek a cigarettára, mint az egyetlen eszközre, mely a kellemetlen feszültségen és negatív hatásokon enyhíteni képes. A leszokás azért nehéz, mert a figyelem az aktuális stresszorról a cigaretta hiánya által keltett distresszre (a negatív hatású stresszt hívjuk így) tevődik át.
Tomkins egy kérdőív segítségével a következő, dohányzásra motiváló faktorokat különítette el: (1)jóleső lazítás, (2)stressz-csökkentés, (3)függőség/szenvedély, (4)serkentés, (5)manipulációs élvezet, (6)megszokás. A cigarettát majdnem minden dohányos élvezetesnek, ellazítónak és stressz-csökkentőnek találta.
Spielberg tanulmánya szerint a dohányzás fenntartásáért felelős négy fő ok között két nyugtató hatás szerepel, ezek: "ellazít" és "segít megfeledkezni a gondjaimról".
Az összetett regulációs (szabályozási) modell. Leventhal és Cleary nevéhez fűződik. A modell fő feltevése, hogy a dohányzásban az emocionális reguláció elsődleges fontosságú változó.
Az arousal modell. Eysenck a nikotin szubjektív arousalra (éberség, izgalmi szint) gyakorolt hatásait vizsgálta. Úgy tekint a nikotinra, mint egy fiziológiai eszközre, melynek segítségével elérhetjük az általunk kívánt pszichológiai állapotot. A nikotin a kérgi arousalt mindig az ideális szintre állítja be. Ha ez a szint magas, pl. intenzív emocionális állapotban, akkor csökkenti, ha pedig alacsony, pl. álmosság esetén, akkor növeli a szintet.
Bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a dohányzás az emocionális szabályozás eszköze
Fontos kérdés, hogy vannak-e a nikotinnak hangulat- és teljesítményváltoztató hatásai az elvonási tünetek enyhítésén kívül.
További lényeges pont, az egyéni különbségek kérdése. Sokan számolnak be arról, hogy a leszokás alatt csak nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen elvonási tünetet sem tapasztalnak. Vajon éreznek-e az ilyen, elvonási tünetektől mentes emberek megkönnyebbülést vagy teljesítménynövekedést, amikor rágyújtanak?
Ha tovább gondolkodunk, felmerül a kérdés, hogy a dohányosoknál a leszokással járó tünetek általános hajlamot jelentenek-e a distresszre vagy sem. Ha az elvonásra adott reakció jórészt a személyiség működésétől függ, akkor a szorongásra hajlamos személynél a leszokás magával vonja a szorongást, az idegeskedésre hajlamos személynél az idegeskedést, stb.A dohányzás hatásai
Warburton drogosok beszámolóira alapozva összehasonlította a dohányzás hatásait más anyagok (drogok) hatásaival. A beszámolókat összegezve azt találta, hogy az alkohol, amfetamin, kokain, ragasztó, heroin, marihuána és a szex sokkal élvezetesebb stimulációt okoznak, mint a dohányzás; ugyanakkor a különböző altatók és nyugtatók kevésbé izgatóbbak. Nem volt különbség a kávé, a csokoládé és a cigaretta nyújtotta élvezet között. A cigaretta lazító hatása hasonló volt a csokoládééhoz, míg a nyugtatók, altatók, alkohol, heroin és a szex lazító hatása jelentékenyebbnek bizonyult.
Végeredményben a dohányosok szerény pszichoaktív hatást tulajdonítottak a cigarettának, az édesség és az étel nyújtotta örömhöz hasonlították.Érzelmi reakciók a dohányzástól való tartózkodásra
Néhányan érzelmi distresszről számolnak be, ha néhány óráig vagy napig nem gyújtanak rá, míg mások csak minimális kellemetlenséget élnek át. Az első néhány cigaretta nélküli nap alatt számos pszichológiai és fiziológiai állapotban következhet be változás. Az elvonási tünetek közé tartozik a lehangoltság, depresszív hangulat, alvászavarok, ingerlékenység, frusztráció ill. düh, nehézkes koncentráció, nyugtalanság, csökkent szívritmus, valamint növekvő étvágy és súlygyarapodás. Az étvágynövekedés és a szívritmus csökkenés kivételével ezek a tünetek hasonlóak az emberi kapcsolatok elvesztése vagy szétesése által okozott tünetekhez.
Ön- és házastársi beszámolók szerint a dohányzásról való leszokás első néhány hetében az illető feszült, ingerlékeny és szorongó. Ebben az időszakban fokozódik a türelmetlenség, nyugtalanság és az álmosság is. Az önbeszámolók alapján készített tanulmányok eredményei némileg ellentmondanak a laboratóriumi tapasztalatoknak, mivel kontrollált körülmények között a szorongás és egyéb kellemetlenségek még 12 órai vagy hosszabb nikotinmegvonás után sem mutattak növekedést. Ennek az ellentmondásnak valószínűleg az az oka, hogy természetes körülmények között, mely gyakran stresszes, az ember nehezebben viseli el a dohányzás nélküli órákat, míg stresszmentes laboratóriumi körülmények között ez könnyebb. Ezt a feltevést bizonyítják azok a kísérletek, melyekben a nikotinmegvonást kellemetlen, irritáló ingerek jelenlétében valósították meg. Ilyenkor megszaporodtak az elvonási tünetek.
A leszokást követő depresszív hatások sokkal kifejezettebbek azoknál a személyeknél, akiknek már volt depressziós periódus az életükben, mint akiknek még nem volt kapcsolatuk a depresszióval. Covey kutatásaiból kiderül, hogy akiknek előfordult már depresszió az életében, azoknál 75%-ban fordultak elő depresszív tünetek a megvonás időszakában, míg a többi személynél ez az arány csupán 31%.Arousal és koncentráció
A nikotinmegvonás számos arousallal (éberség, izgalmi szint) és motivációval kapcsolatos tényezőre hat, így az álmosságra, koncentrációs képességre és az éberségre is. A leszokást követő egy-két hétben általában csökkennek a koncentrációs képességek. A vigilancia is csökken az első néhány napban, de a legtöbb személynél ez egy hónapon belül visszaáll az eredeti szintre, kivéve azoknál, akik hajlamosak a neuroticizmusra. A kellemetlen tüneteken a nikotin rágógumi általában enyhít.Helyzeti specifitások a megvonásra adott válaszokban
Az a tény, hogy a laboratóriumi körülmények közötti, húsz óráig tartó nikotin-nélkülözés álmosságot igen, de egyéb negatív hatásokat nem okoz, azt sugallja, hogy a nikotinmegvonással kapcsolatos negatív emocionális állapotok megjelenése környezetfüggő. Gilbert nem talált különbséget aggódásban, feszültségben, félelemben, dühben, szomorúságban és udvariatlanságban a laboratóriumi nikotinmegvonásban részesülő, és megvonásban nem részesülő dohányosok között. Az eredmény arra enged következtetni, hogy az elvonási tünetek nem szükséges velejárói a cigarettázástól való tartózkodásnak, hanem bizonyos környezeti faktorok és személyes hajlamok kölcsönhatásának eredményeképpen jönnek létre.Egyéni különbségek a megvonásra adott reakciókban
A Szituáció ´ Egyéni jellemzők alkotta Adaptív Reakció modell (STAR modell, Situation ´ Trait Adaptive Response) felteszi, hogy a dohányzás megvonására adott válaszokban megmutatkozó nagy egyéni különbségek környezeti tényezők és személyes diszpozíciók interakciójának eredménye. A személyes különbségek magukban foglalják a személyes vonásokra gyakorolt pszichobiológiai befolyást, pszichopatológiára való hajlamot és a szokásos nikotinbevitel mennyiségét.
Laboratóriumi tanulmányok a dohányzás és a nikotin okozta emocionális változásokról
A dohányzás hatásairól szóló laboratóriumi tanulmányok, a nem laboratóriumi tanulmányokkal szemben, a nikotin rágóguminak jelentéktelenebb negatív hangulat csökkentő hatást tulajdonítanak. Bizonyított, hogy a dohányzásról való leszokásnál a nikotin rágógumi hatékonyabb a negatív emóciók csökkentésében, mint a placébó.Negatív hangulat és érzelmek
Kísérleti kutatások kimutatták, hogy a dohányzás ill. a nikotin csökkenti a negatív hangulatokat és érzelmeket. Pl. Gilbert és Spielberger egyik kísérletében nikotin hatására csökkent a társas interakció okozta szorongás, amikor a résztvevőknek olyan kérdésekben kellett vitatkozniuk, melyben erősen eltértek nézeteik.Álmosság, éberség, arousal
Azokban a helyzetekben, melyekben az egyénnek alacsony az arousalszintje, a nikotin serkentő hatással bír a teljesítmény és az éberség mértékére. Dohányzást szüneteltetőknél a dohányzás fokozza az éberséget és csökkenti az álmosságot. A nikotin akkor is eléri ezt a hatást, ha nem cigarettán keresztül, hanem intravénásan vagy rágógumi által jut a szervezetbe. Sőt ezek a hatások némely esetben nemdohányzóknál is megmutatkoznak. A dohányzásnak és a nikotinnak állapotfüggő hatása van az arousalra. Alacsony arousalszintnél a nikotin serkent, közepesnél elhanyagolható a hatása, magasnál pedig csökkenti az arousalt.Öröm/kellemesség/eufória
Kísérletek igazolják, hogy a nikotin növeli a kellemes érzések mértékét és az eufóriát.Egyéni különbségek a nikotin érzelemszabályozó hatásában
A nikotin érzelemszabályozó hatásának mértékét és természetét befolyásolja az adott egyén személyisége és pszichopatológiája. Depresszióra hajlamos dohányosok antidepresszáns hatásokat tapasztalhatnak, szorongásra hajlamos dohányosok pedig nyugtató hatásokat.
A nikotin hatásának alárendelt mechanizmusok
A nikotin hangulatmódosító hatásaiért különböző mechanizmusok felelősek. Ilyen mechanizmusok a testsúlykontroll, éhségcsökkenés, izomellazulás, a kérgi arousal módosulása, teljesítménynövekedés, stb. Eysenck és Tomkins szerint a dohányosok számos ok miatt cigarettáznak, és az említett mechanizmusok tűnnek a leginkább motiváló tényezőknek. Hogy ezek a mechanizmusok mikor és kikben hatékonyak, az függ a személytől és a helyzettől is. A különböző rendszerek különbözőképpen reagálnak a nikotin hatásaira, és a hatások a biológiai és pszichológiai állapotoktól egyaránt függnek.A mezolimbikus dopaminerg aktiváló rendszer befolyása a megerősítésre és érzelmekre
A dopamin az agy egyik fő neurotranszmittere. A kutatások szerint a mezolimbikus (egy ősibb agyterület az agy belsejében) dopaminerg rendszer nikotin által történő aktivizálása serkenti a jutalmakra és a megerősítésre való fogékonyságot. A nikotin indukálta dopamin-aktivitás növekedés növeli a szervezet pozitív ingerek keresésére és negatív ingerek elkerülésére irányuló képességét, míg a dopamin-aktivitás csökkenés ezek ellenkezőjét váltja ki.A negatív megerősítésen át a neuroadaptációs mechanizmusokig
Néhány kutató úgy találja, hogy a nikotin negatív állapot csökkentő hatásának köszönhetők a pszichológiai alapú elvonási tünetek. Perlick egyik kísérletében a normál, nikotin tartalmú cigaretta csillapította a kísérletileg manipulált kellemetlenséget, de csak erős dohányosoknál. Ezt úgy magyarázta, hogy azok az emberek, akik nem szenvedélyes dohányosok, nem tapasztalják meg a nikotin negatív hangulat csökkentő hatását, és leszokásnál elvonási tüneteket sem élnek át.
A témával kapcsolatban számos hipotézist fogalmaztak és cáfoltak meg, ezek közül ismertet a cikk néhányat.
Egy feltevés szerint a környezeti faktoroknak nincs szerepük a leszokásra adott reakcióban. Ennek ellentmond a tény, hogy míg stresszes környezetben ugyanaz a nikotintól megvont személy distresszt él át, addig nyugodt körülmények között nem.
Egy másik feltevés azt állítja, hogy a pszichológiai folyamatok nem, vagy csak kis szerepet játszanak a nikotinmegvonás okozta tünetek kialakulásában. Ezt cáfolja az a kísérlet, melyben a nikotin rágógumi csak akkor bizonyult hatékonynak, ha a személyek hitték, hogy nikotint kaptak.
A következő hipotézisben az áll, hogy a nikotinmegvonás tünetei gyógyszeres beavatkozás nélkül elkerülhetetlenek. Ha ez valóban így lenne, akkor mi magyarázza azt, hogy sok erős dohányos elvonási tünetek hiányában képes elviselni cigaretta nélkül a nyaralást, vallási ünnepeket és stresszmentes szituációkat?
Végül egy feltevés szerint a pszichológiailag nem függő dohányosok nem tapasztalják a nikotin negatív érzelmeket csökkentő hatását. Ellenpéldaként felhozhatjuk az önbeszámolókat, melyekből kiderül, hogy az alkalmankénti dohányosok is észlelik az említett hatást.A kérgi arousal modell
Eysenck hipotézisét, mely szerint a nikotin jutalmazó hatású, mivel alacsony arousal mellett növeli, magas arousal esetén pedig növeli a szintet, állatkísérletek is alátámasztották.
Az arousal-szabályozó hipotézis egyik alternatív változata szerint a dohányzással járó nikotinbevitel kérgi nyugalmat hoz, mivel a dohányosok több cigarettát szívnak el stresszes helyzetekben. Új kutatások szerint a dohányzás csökkenti a kérgi arousalt erős dohányosoknál, de növeli a gyenge dohányosoknál. A modell egyik problémája, hogy a dohányzás nélküli időszakokban csökken az arousal, de nő az ingerlékenység és a feszültség. Ez nem támogatja a feltevést, miszerint a szubjektív stressz együtt jár a magas arousalszinttel.Izom relaxáció
A dohányzás stresszcsökkentő hatásának része az, hogy a nikotin csökkenti az izomaktivitást, nyugalmat hozva ezzel létre.Étvággyal és testsúllyal összefüggő mechanizmusok
A nikotin és a stressz, hangulat, étvágy, ételfogyasztás és testsúly között fontos kapcsolat áll fenn. A nikotin csökkenti a testsúlyt, és a leszokás súlygyarapodáshoz vezethet. Ez a tény indítja arra az embereket (főleg a nőket), hogy dohányozzanak.
Egyéni különbségek és a dohányzás
Az Eysenck által leírt három személyiség szuperfaktor (extraverzió, neuroticizmus, pszichoticizmus) pozitívan korrelál a dohányzás valószínűségével. További kutatásokból kiderült, hogy a pszichopatológia, az intelligencia és a szocioökonómiai státus is kapcsolatban állnak a dohányzással.Extraverzió (E)
Az extraverziónak számos dimenzióját tárták fel, ezek: szociabilitás, melegség, aktivitás, izgalomkeresés, asszertivitás és pozitív érzelmek. Egy régebbi tanulmány szerint az extraverzió a dohányzás előjelzője lehet. Az utóbbi években azonban a dohányzás és az extraverzió közötti meglazult kapcsolat azt mutatja, hogy a korábbi időkhöz képest a dohányosok a nemdohányzóknál kevésbé extravertáltak lettek.Neuroticizmus (N) (szorongásosság)
Összetevői a szorongás, depresszió, ellenségeskedés, pszichológiai sebezhetőség, félénkség és lobbanékonyság. Feltevések szerint a dohányzás és a neuroticizmus közötti kapcsolat az utóbbi években erősen nőtt azokban az országokban, ahol csökkent a dohányzás általános gyakorisága.Depresszió és fő depresszív rendellenességek
Egy kutatás beszámolt arról, hogy a depressziós múlttal rendelkező férfiaknál 1.9, nőknél 1.47-szeres volt a dohányzás valószínűsége. A nikotinfüggők magasabb pontértéket értek el a depressziót mérő skálákon. Továbbá kimutatták, hogy a depressziós hangulattal összefüggő elvonási tünetek gyakrabban fordulnak elő olyan embereknél, akik múltjában volt már depressziós epizód.Szorongás és szorongásos rendellenességek
A szorongásos rendellenességek nagyobb eséllyel fordulnak elő dohányosoknál, mint nemdohányzóknál. Egy kutatás azt találta, hogy fiatal, dohányzó felnőttek körében 4.18-szoros volt a szorongásos rendellenességek valószínűsége.Pszichoticizmus (P): impulzív-alulszocializált-élménykeresés
Összetevői az impulzivitás, cinizmus, felületes lelkiismeretesség, gyenge alkalmazkodóképesség, agresszivitás, hidegség, makacsság, nem empatikus reakciók, és antiszociális attitűdök. A pszichoticizmus értéke általában magasabb a dohányzók körében, és a dohányzás gyakorisága magasabb a magas P pontértékűeknél. Az élménykeresés és az impulzivitás egyértelműen megkülönbözteti a dohányosokat a többi embertől.Pszichológiai öngyógyító eszközök modellje
Ha a nikotin hatásait (stresszcsökkentés stb.) ismerve feltesszük, hogy a dohányzás egy pszichológiai megküzdési stratégia ill. eszköz, akkor joggal várhatjuk el, hogy a szegényes megküzdési mintákkal rendelkező vagy a stresszre érzékeny emberek nagyobb valószínűséggel dohányozzanak. Ezt a hipotézist alátámasztja az a megfigyelés, hogy stresszhelyzetben többet dohányoznak az emberek.Mechanizmusok és a szenvedélyes dohányzás Neuroticizmus és neurotikus rendellenességek
Mivel a nikotin csökkenti a negatív érzelmeket, azt feltételezik, hogy a dohányzás neurotikusoknál erősebb megerősítőként működik, mint érzelmileg stabilaknál. A neuroticizmus korrelált a megvonás okozta EEG változás depresszióra emlékeztető mintázataival.Depresszió és depressziós rendellenességek
A depresszióra hajlamosaknál a dohányzás negatív érzelmeket szabályozó tulajdonsága szintén fontos. A nikotin antidepresszáns hatását bizonyítja, hogy depresszióra hajlamos egyéneknél az EEG aszimmetriák dohányzás hatására normalizálódnak. A depressziós személyekre a nikotin általában nem izgató, hanem nyugtató hatással bír.Szorongás és szorongásos rendellenességek
A vonásszorongás pozitívan korrelál a szorongásos helyzetekben a dohányzásra való motiváltsággal. Ha az emberek azért cigarettáznak, hogy csökkentsék a szorongást és elkerüljék az elvonás okozta szorongásos tüneteket, akkor a szorongásoldó gyógyszereknek leszokásra kellene motiválniuk, és enyhíteniük kellene az azt követő kellemetlen tüneteket. Ezt be is bizonyították.Impulzivitás és figyelmi nehézségek
Keveset tudunk arról, hogy az impulzív embereket mi motiválja a dohányzásra. Pritchard szerint részben az, hogy aktuálisan növeljék szerotonerg rendszerük aktivitását, ezáltal szabályozva impulzivitásukat úgy, hogy csökken az impulzivitásuk és nő a koncentrációs képességük.A Szituáció x Egyéni jellemzők alkotta Adaptív Reakció (STAR) modell
Ez a modell biológiai, pszichológiai és környezeti faktorokat integrál. A helyzetek és a személyiségjegyek kölcsönhatásának fontosságát hangsúlyozza. A modell szerint azok az emberek, akik a stresszre általában dühvel ill. ingerlékenységgel reagálnak, valószínűleg azért cigarettáznak, hogy csökkentsék ezt a feszültséget, és az elvonásra nagyobb dühvel ill. ingerlékenységgel válaszolnak. Ellenben azok, akiknek a stresszre való jellemző válaszuk a depresszió, azért dohányoznak, hogy csökkentsék depressziójukat, és az elvonásos időszak stresszes epizódjaira depresszióval reagálnak.
A STAR modellnek egyre több bizonyítéka van.
A dohányzás megerősítésével és az érzelmi szabályozással kapcsolatos mechanizmusok
A nikotinnak nincs olyan hatása, mely különböző, egymásra ható tényezők mellett is állandó maradna. A hatások függenek a személyiségtől, a szituációtól és a kettő interakciójától. Gilbert több, a STAR modellen alapuló problémát vetett fel.
A nikotin növeli a teljesítményt és a célképességek egyéb formáit, ami serkenti a pozitív hatásokat és megelőzi a frusztráció indukálta negatív hatásokat.Következmények:
A nikotinbevitel növeli a pozitív és csökkenti a negatív hatásokat azokban a helyzetekben, melyekben a dohányos egy cél elérésére motivált és a dohányzás serkenti a cél elérését.
Akik dohányzáskor magas teljesítménynövekedést tapasztalnak (erős dohányosok, neurotikusok, stb.), jobban motiváltak a dohányzásra, mint akik enyhébb hatásokat tapasztalnak.
Féltekei lateralizáció
Személyiség, pszichopatológia és lateritás
Számos eredmény szerint egyszerű, genetikailag befolyásolt, lateralizált mechanizmusok közvetítik a kapcsolatot a dohányzás, személyiség, pszichopatológia és a stressz között. A nikotin teljesítménynövelő, frusztrációcsökkentő hatásai csökkentik a depressziót, szorongásérzést és ingerlékenységet, melyek kapcsolatban állnak a személyiséggel, pszichopatológiával és a lateralizált információfeldolgozás eltéréseivel.Bizonyítékok a nikotin lateralizáló hatására
A nikotin úgy redukálja a negatív hatásokat, hogy lecsökkenti az agy két féltekéjének aktivációs egyensúlyát. Elektrofiziológiai kutatások azt mutatják, hogy stresszes állapotban a nikotin a bal félteke aktivációját növeli, stresszmentes környezetben pedig a jobbét. Tehát úgy tűnik, hogy a nikotin lateralizációs hatásai szituációfüggők.Lateralizált mechanizmusok az érzelmekben és a viselkedésben
Az elektrokérgi, farmakológiai, pszichopatológiai és viselkedéses adatok mind azt mutatják, hogy a jobb frontális agykéreg nagyobb aktivációja és a bal frontális agykéreg kisebb aktivációja kapcsolatban állnak a depresszióra és az elkerülő viselkedésre való hajlammal.
A jobbfélteke általában a nonverbális, holisztikus/szimultán és téri funkciókra, míg a balfélteke a logikus/szekvenciális és verbális folyamatokra specializálódott.
A nikotin indukálta bal frontális aktivitás serkentése vagy a jobb frontális aktivitás gátlása aktív megküzdést igénylő feladatok alatt csökkenti a negatív hatásokat.A nikotin növeli a bal frontális aktivációt, ezáltal serkenti a balféltekei dominancia pozitív érzelmekkel kapcsolatos hálózatait. Így nő az önkontroll és a kellemesség érzése, főleg a relatíve alacsony balféltekei vagy a relatíve magas jobbféltekei aktivációjú egyéneknél ill. állapotokban.
Következtetés:
A csökkent bal frontális vagy magas jobb frontális aktivációjúak azért dohányoznak, hogy csökkentsék negatív érzelmi állapotaikat. A dohányzás eredményeképpen az agykérgi aktiváció és hangulat normalizációját tapasztalják.
Összegzés Sok dolog motivál dohányzásra és ezek egyén-és helyzetfüggők. Ez a tény kihívást jelent az egyfaktoros modellek számára. A szélsőséges érzelmekre vagy depresszióra hajlamos egyének erősebben motiváltak a dohányzásra, a nikotin negatív érzelmeket csökkentő hatása miatt. Azok, akiknek hatékonyan kell teljesíteniük kognitív feladatokban, jótékonynak találják a nikotin koncentrációnövelő hatását. Egy adott személy tehát számos különböző ok miatt kedvelheti meg a cigarettát és élhet vele (együtt) egy életen át.