Az asztma egy olyan tünetegyüttes, melynek kialakulására számos tényező hajlamosíthat.
Örökletes tényezők (allergiás hajlam, hörgők veleszületett túlérzékenysége) szerepére utal, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő a megbetegedés, és egypetéjű ikerpárok esetében, ha az egyik iker allergiás, az esetek 50%-ában az ikerpárnak is van allergiás (de nem feltétlenül azonos!) tünete, kétpetéjű ikreknél ez az arány 35% körüli.
Nagy jelentősége van a különböző környezeti hatásoknak , pl csecsemő és kisgyermekori vírusfertőzédseknek, légszennyeződésnek, dohányzásnak (a passzív dohányfüstnek is!), foglalkozási ártalmak. Minden esetben nagy jelentősége van azon kiváltó ingerek felismerésének, melyek a rohamokat közvetlenül kiváltják. Ezeket két nagy csoportba oszthatjuk, allergénekre és nem allergénekre .

Az allergiás eredetű asztmában a tünetek megjelenésében elsődleges szerepe van a hörgők idült gyulladásának. Bizonyos légutakba kerülő idegen anyagok arra érzékeny emberekben már kis mennyiségben is aktiválják az immunsejteket ( ezeket az anyagokat nevezzük allergénnek ), különböző kémiai anyagok szabadulnak fel (egyik legfontosabb a hisztamin), melyek az immunsejtek felszaporodását, a hörgőnyálkahártya duzzanatát, krónikus gyulladás tüneteit okozzák.

A leggyakoribb allergének:
pollenek : fűfélék, fák, bokrok, gyomok vagy dísznövények virágpora
állati eredetű anyagok : szőrök, tollak, szárított állateledelek, háziporatka és annak ürüléke
foglalkozási allergének : liszt, fűrészpor, paprikapor, festékek, higítók, stb
gyógyszerek : egyes lázcsillapítók, antibiotikumok
élelmiszerek : tej, tojás, egyes gyümölcsök, tengeri halfélék, stb.

Nem allergiás asztmában nincs kimutatható immunreakció, a rohamok kialakulását a hörgők izomzatának túlérzékenyésgea, illetve a nyálkahártya közvetlen irritációja váltja ki. A hörgőket beidegző ún. bolygó ideg (latinul vagus ideg) közvetíti a hörgőizomzat összehúzódását fokozó távoli idegi hatások nagyrészét.A hörgő falában levő simaizmok összehúzódását az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) váltja ki, ezt a mechanizmust vizsgálják pl. a metakolin provokációs teszttel. Kémiai irritáló anyagok, fizikai hatások közvetlenül a nyálkahártya sejtjeire hatva váltanak ki duzzanatot és izomösszehúzódást. A gyulladt nyálkahártyafal fokozott érzékenységet mutat minden ilyen hatásra.

Nem allergiás kiváltó ingerek:
gázok és gőzök , dohányfüst, szmog, dezodorok, hajlakkok, tisztítószerek, lakkok, festékek, oldószerek, egyéb belélegzett kémiai anyagok
vírusfertőzések , nátha, influenza stb.
időjárási tényezők : hideg levegő, fronthatások...
testi megerőltetés futás, kimerítő fizikai munka, erős nevetés vagy sírás
pszichés tényezők . stressz, kimerültség, erős érzelmek, sírás vagy nevetés stb