A gátolt gyerekek következetesen egy kezdeti félénkséget, szégyenlősséget és emocionális visszafogottságot mutatnak, amikor egy ismeretlen helyzetbe kerülnek, míg a nem gátolt gyerekek minimális bizonytalansággal, gyakran affektív spontaneitással közelednek az ilyen helyzetekhez. A gyerekek ezt a különbséget legalább nyolc éves korukig megőrzik.
      Különféle tüneteik a limbikus rendszer eltérő izgathatóságára utal. A gátolt gyerekek sokkal valószínűbben mutatják a magas szimpatikus tónus (izgalmi) jeleit, mint a fokozott szívfrekvencia, tágabb pupilla, nagyobb feszültség a gégében és a hangszálak izomzatában, magasabb noradrenalin származékszint a vizeletben, és magasabb kortisol szint reggel a nyálban.
      A fiziológiai reakciók egy csoportjából (szívfrekvencia, ennek változékonysága, pupilla tágasság, teljes noradrenerg aktivitás, nyál kortisolszint, izomfeszülés a hangszálakban) képzet index korrelált a gátolt viselkedéssel a vizsgálatok kezdetén és 7 és 1/2 éves korban is.
      A gátoltak mamái, gyermekük 1-3 éve közt, sokkal gyakrabban számoltak be atópiás betegségekről, különösen szénanátháról és ekcémáról. E kapcsolat mechanizmusa nem ismert, jelen munka a központi idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát javasolja magyarázatként, és ennek elméleti alátámasztása mások által már megtörtént.
      Bell vizsgálatában az extrémen introvertáltak és az extrémen extrovertáltak közt szignifikáns különbség volt a szénanátha tekintetében, míg ugyanez nem volt meg az asztma vagy más atópiás betegségek kapcsán. Mivel mind a szénanátha, mind a tőle merőben más természetű szélsőséges introverzió örökletesnek mutatkozik, ez motivált minket arra, hogy megvizsgáljuk a gátolt és nem gátolt gyerekek első és másodfokú rokonai közt az allergiás tüneteket.

I. vizsgálat.
      Nyolcvankilenc 9-10 éves gyerek 528 első és másodfokú rokonát vizsgáltuk. A gyerekek annak idején, 21-31 hónapos korukban, amikor felvettük őket a vizsgálatba, szélsőségesen gátoltnak vagy nem gátoltnak mutatkoztak. A gátoltságot azzal mértük, hogy ismeretlen helyzetben a gyermek mikor kezd el játszani, kommunikálni idegen gyerekekkel ill. felnőttekkel, mennyi időt tölt távol a mamájától.
      A gátolt gyerekek következetesen szégyenlősek, csendesek, félénkek, a nem gátoltak szociábilisak, beszédesek és spontánok. A szélsőséges értékek alapján válogatott csoportokba a kezdeti 400 gyerek 15-15% került.
      7 és 1/2 korukig összesen háromszor vizsgáltuk őket, és a gátoltság mértéke e vizsgálatokban stabilnak mutatkozott (0.5 és 0.7 korrelációt mutatott).
      Az itt vizsgált rokonok kapcsán fontos megjegyezni, hogy a rokonok nagy része nem élt a gyerekkel, hanem tőlük távoli államokban laktak.
      A rokonokat kikérdeztük szomatikus és mentális betegségeikről, majd feltettünk nekik az alábbi kérdéseket:

a, szégyenlős-e idegennel
b, szereti-e a partikat idegenekkel
c, tapasztal-e gyakran félelmet vagy szorongást
d, szégyenlős volt-e pajtásaival iskoláskorában
e, félt-e iskolába menni gyerekkorában
f, tapasztalt e szívdobogást, elpirulást, gyomorszorítást idegen emberek jelenlétében

Kevés dologban különbözött a két rokonság, de szénanátha és ekcéma tekintetében igen.

2. vizsgálat

      Ezt a vizsgálatot hasonló méretű mintán végeztük. A felnőtteket telefonon kérdeztük ki, még mielőtt a gyerek temperamentumát megismertük volna.

Eredmények

      A gátolt és nem gátolt gyermekek szülei közt különbség volt az atópiás allergia tekintetében. A gátolt gyerekek szüleinek 32% -a számolt be szénanátháról, szemben a nem gátolt gyerekek szüleivel, akik csak 14%-ban voltak szénanáthásak. (<0.05). A gátolt gyerekek 64%-nak volt legalább az egyik szülője szénanáthás, szemben a nem-gátoltak 25%-val (<0.05). A gátolt csoport nagyszüleinek 14%-a bélrendszeri, vér, méh, mell vagy prosztata rákról számolt be szemben a nem gátoltak 3%-val.( <0.05).
      A gátolt gyerekek rokonai 11%-ban voltak magas szociális szorongással jellemezhetők, szemben a nem gátolt gyerekek rokonainál talált 1%-al (<0.01).
      A gátolt gyerekek 69%-nál legalább egy rokonnak volt magas szociális szorongás indexe, szemben a nem gátoltak rokonai közt talált 11%-al (<0.01).

Kapcsolat a tünetek közt

Mindegyik mintát külön vizsgáltuk azon tünetek vonatkozásában, melyek megkülönböztették a gátolt-nemgátolt csoportot, amiatt az elterjedt feltevés miatt, hogy ezek a tünetek elő kell forduljanak a nagyon szorongó személyeknél (légzési és bőr allergiák, asztma, fekély, gyomorhurut, vastagbélgyulladás, migrén, szorongásos betegségek és extrém szociális szorongás). Az elemzést a nemeken belül végeztük el a két csoport közt. Ez 8 csoportot jelent összesen (temperamentum, nem és 1-es ill. 2-es vizsgálat). Némely összefüggés nem volt következetesen meg, mások viszont mindegyik csoportban jellemzőek voltak. Az ekcéma és a szénanátha előfordulása az első vizsgálatban kapcsolatban volt egymással három csoportban a négyből (<0.05). A második vizsgálatban a bőrallergia kapcsolatban volt a szénanáthával két csoportban a négyből. A magas szociális szorongás kapcsolatban volt vagy a bőr vagy a légzőrendszeri allergiával mind a nyolc csoportban.
      A 2. táblázat összefoglalja a szignifikáns kapcsolatokat (p<0.05 vagy ennél erősebb) a tünetosztályok közt mind a nyolc csoportban. A bőr vagy légzőrendszeri allergiák kapcsolatban voltak a migrénnel mindegyik női csoportban, a szociális szorongással három női csoportban, a bélrendszeri tünetek három férfi csoportban és két női csoportban. A bélrendszeri tünetek összefüggtek továbbá a szociális szorongással három női csoportban.
      Általában, az atópiás allergiás tünetek és a szociális szorongás fokozottabb volt a nők közt. Pl. a gátolt gyerekek első mintájának 156 nőrokona közt 15 asztmás (9%), 15 szélsőségesen szégyenlős (9%), és 6 nő volt mindkét tünettel (p<0.001). A gátolatlan gyerekek 127 nőrokona közt az első mintában 28 (22%) számolt be, 8 (6%) számolt be szorongásos betegségről, és 5 számolt be mindkettőről. (p<0.05). Ezek az adatok támogatják a kapcsolatot a szociális szorongás és egyfelől a légzőszervi allergia, másfelől a bélrendszeri tünetek közt, különösen nőknél.
2.táblázat