Az allergia leggyakrabban a légutak, nyálkahártyák megbetegedéseit okozza (pl. szénanátha), vagy bőrelváltozásokkal (pl. csalánkiütés, ekcéma), illetve a gyomor-bélrendszer tüneteivel jár (pl. hasmenés, puffadás). A leggyakoribb allergiás betegségek a következők:
1) Allergiás nátha (=allergiás rhinitis) (=szénanátha): Legfontosabb tünetei az orrfolyás (vízszerű, csillapíthatatlan), orrdugulás, orr-torok-szemviszketés, tüsszögés. A tünetek a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak (lsd. az allergiás betegségek lefolyása).
2) Allergiás asztma: A hörgők időszakos szűkületével jár, melyet a beteg rohamszerű légszomjként, nehézlégzésként, fulladásként, sípoló légzésként él meg. A beteg úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, és azt csak erőlködve tudja kifújni. A tünetek erős szívdobogást, nyugtalanságot válthatnak ki. Enyhébb esetben az asztma tünete lehet a köhögés, mellkasi szorító érzés. A tünetek terhelésre, vagy éjszaka jelentkezhetnek. A tünetek - a szénanáthához hasonlóan a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak (lásd. az allergiás betegségek lefolyása). Gyakran szénanáthával, ételallergiával is együtt jár.
3) Allergiás kötőhártyagyulladás: A szem viszketésével, könnyezésével, a kötőhártya pirosságával, gyulladásával jár. Leggyakrabban szénanátha kísérőjelensége.
4) Csalánkiütés (urticaria): Apró, piros a bőrfelszínből ki nem emelkedő viszkető kiütések, leggyakrabban ételallergia, gyógyszerallergia, kontakt allergének (pl. vegyszerek) okozzák, de inhalatív allergének (pl. virágpor) is kiválthatják. Igen gyakori allergiás jelenség. Ritkábban krónikus (tartós, gyakran kiújuló) formában is előfordul, ilyenkor alapos orvosi vizsgálat, hosszabb megfigyelés lehet szükséges a kiváltó okok azonosítására.
5) Ekcéma (=atópiás dermatitis): Nem fertőző bőrgyulladás, mely száraz, hámló, vörös viszkető bőrrel, esetleg nedvezéssel jár. Lefolyására a gyakori kiújulás, fellángolás jellemző, melyet enyhébb, esetleg tünetmentes időszakok követnek. Jellemzően csecsemőkorban (3-6 hónapos) indul heveny formában, főleg az arcon és a hajas fejbőrön. Csecsemőkorban elsősorban ételallergia áll a háttérben, később pollen- és háziporatka allergia is okozhatja.
6) Ételallergia: Az élet folyamán bármikor kialakulhat. Lehet múló, de fennállhat tartósan éveken keresztül, vagy akár az egész életen át. A tünetek leggyakrabban csalánkiütés, viszketés, ajak- és szemhéjduzzanat, hasmenés, puffadás, de asztma, és ekcéma is kialakulhat. Alapos anamnézis felvétel, és szigorú diétás előírások szükségesek.
7) Gyógyszerallergia: Tünetei az ételallergiához hasonlóak. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. A kiváltó gyógyszer azonosítása után annak szedését megismételni nem szabad.
8) Rovarcsípés allergia (méh-, darázscsípés-allergia): a rovarcsípést követően annak enyhébb esetekben a csípés helye erősen megduzzad, súlyosabb esetben a duzzanat akár napokig is eltarthat, és az egész végtagra, az arcra is kiterjedhet. Máskor a csípést követően rosszullét, hányinger, hányás, általános viszketés, asztmás fulladás, súlyos esetben ájulás, gégeduzzanat, szívritmuszavar, sőt halál is bekövetkezhet (anafilaxiás sokk).