 |
 |
 |
 |
 |
| |
|
|
|
|
Az Orvosi kommunikáció tantárgy keretei között a hallgatók terepgyakorlaton vesznek részt, majd itt szerzett tapasztalataikról írásban és szóban beszámolnak gyakorlatvezetőjüknek és csoporttársaiknak. A terepgyakorlat elvégzése, valamint az írásos és szóbeli beszámoló az index aláírásának feltételei közé tartozik.
A terepgyakorlat célja: kommunikációs helyzetek és folyamatok megfigyelése és elemzése.
A terepgyakorlat javasolt időtartama: 4 óra, amely a terepgyakorlati helyszínen egyszeri (1X4 óra), vagy kétszeri (2X2 óra) megjelenést jelent.
Terepgyakorlati helyszínek: a Magatartástudományi Intézet Kommunikáció Részlege a hallgatók rendelkezésére bocsátja a terepgyakorlati helyek listáját. A hallgatóknak lehetőségük van olyan egészségügyi intézmény választására is, amely nem szerepel a listán. Nem fogadható azonban el terepgyakorlatként rokonnál, vagy a hallgatóval egyéb személyes kapcsolatban álló orvosnál eltöltött gyakorlat, a hallgató egyetemi oktatóinál töltött gyakorlat, valamint a hallgató munkahelyéről vagy saját betegségéről szóló beszámoló.
A Kommunikáció Részleg oktatói javasolják, hogy a hallgatók elsősorban a listán szereplő terepgyakorlati helyek közül válasszanak, az itt feltüntetett orvosok ugyanis vállalták a hallgatók fogadását, ismerik a terepgyakorlatok céljait.
A terepgyakorlat
megkezdése
előtt
– a hallgató
kiválaszthatja a
helyszínt, s eldöntheti, hogy ezt egyedül, párban, vagy – ha a feladat
végrehajtásához ez szükséges – kisebb (2-3 fős) csoportban szeretné-e
felkeresni. (Egyes terepgyakorlati helyszíneken az egyidejűleg fogadott
hallgatók száma korlátozott – erről a terepgyakorlati helyek listája
tájékoztatást ad.)
– A választott terepgyakorlati helyszínt a hallgatók gyakorlatvezetőjükkel egyeztetik, majd
– a terepgyakorlati hely vezetőjét telefonon felkeresik, s a gyakorlat pontos időpontját vele egyeztetik.
– Amennyiben a hallgató a terepgyakorlat során hangfelvételt vagy videó felvételt kíván készíteni, illetve kérdőíves vizsgálatot szeretne folytatni, ehhez a terepgyakorlati hely vezetőjétől előzetesen engedélyt kell kérnie. A terepgyakorlat során használt kérdőívet a gyakorlatvezetőnek és terepgyakorlati hely vezetőjének a vizsgálat megkezdése előtt jóvá kell hagynia.
A terepgyakorlat
során a
hallgató által végezhető tevékenységek:
– megfigyelés
– hang- vagy képanyag rögzítése
– kérdőív(ek) felvétele.
Minden pácienstől, aki a hang- vagy videó felvételen szerepel, előzetesen engedélyt kell kérni a felvétel rögzítéséhez és annak (kizárólag) oktatási célú felhasználásához.
Kérdőív felvétele előtt a kérdőívet kitöltőtől engedélyt kell kérni a vizsgálathoz, és ismertetni kell vele annak témaköreit és céljait.
Javasolt
megfigyelési
szempontok:
– a verbális és a nonverbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése és elemzése;
– az egészségügyben dolgozók betegekkel, hozzátartozókkal és egymással folytatott kommunikációjának, valamint a betegek egymás közötti kommunikációjának sajátosságai;
– a különböző orvosi szakterületek (pl. sürgősségi betegellátás, onkológia, nőgyógyászat, pszichiátria, stb.) kommunikációs sajátosságai;
– a betegfelvétel, az exploráció, a vizsgálati módszerek, a diagnózisközlés, a terápiás beavatkozások, a vizit és a személyzeti megbeszélések kommunikációs specifikumai;
– a szorongás jelei, a szorongást csökkentő légkör megteremtése;
– kritikus kommunikációs helyzetek (rossz hírek közlése; sürgősségi betegellátás; öngyilkosok, intoxikált állapotban lévő szenvedélybetegek, betegségtudattal nem rendelkező pszichiátriai betegek felvétele és kezelése, stb.);
– empátia, kongruencia az orvosi kommunikációban;
– a meggyőzés módszeri: a compliance (az együttműködés) biztosításának lehetőségei, a betegségek megelőzésének kommunikációs aspektusai.
Az írásos
terepgyakorlati beszámolóról
· Az írásos terepgyakorlati beszámoló önálló munka, közösen készített beszámoló nem fogadható el.
· A beszámoló terjedelme: minimum 8.000 karakter (szóközök nélkül)
· A beszámoló része a címoldal, melynek a következőket kell tartalmaznia:
– a hallgató nevét, a csoport számát,
– a terepgyakorlati hely vezetőjének nevét,
– a meglátogatott intézmény nevét, címét, telefonszámát,
– a terepgyakorlat időpontját és időtartamát.
· Előnyös, ha a hallgató a terepgyakorlat eseményeit több kommunikációs szempont alapján is elemzi. A beszámolók értékelésekor magasabb pontszámot kapnak azok a dolgozatok, amelyekben a hallgató saját tapasztalatait dokumentált szakirodalmi adatokkal hasonlítja össze, s a felhasznált szakirodalmak forrásait a tudományos munkáknak megfelelő formátumban tünteti fel a beszámolóban.
· Az írásos beszámolót legalább egy héttel a szóbeli beszámoló előtt egy nyomtatott példányban, valamint elektronikus úton (e-mail-en, csatolt file-ként, Word kompatibilis „.doc” formátumban) egyaránt el kell juttatni a gyakorlatvezetőhöz.
· A dolgozatok eredetiségét a Részleg munkatársai ellenőrzik. A nem eredeti, illetve a forrás feltüntetése nélküli részeket saját munkaként feltüntető dolgozat nulla pontos. Ilyen esetben a fenti szabályoknak megfelelő – pontokkal azonban nem értékelt – dolgozat újraírása a félév elfogadásának feltétele.
Az írásos terepgyakorlati beszámolók
értékelésének szempontjai
1.
Amennyiben a dolgozat a minimális követelményeknek eleget tesz: 10 pont
2. A dolgozat a minimális követelményeken túl az
alapvető formai és tartalmi szempontoknak is megfelel: 11-23 pont
3.
Az alapvető követelményeken túlmutató szempontok értékelése (24-30 pont)
4. Plusz pontok adhatók
a következőkért (a
dolgozat maximális pontértéke a 30-at nem haladhatja meg, a plusz
pontok csak
elveszített pontokat pótolhatnak!):
· szakirodalmi hivatkozások szövegben (az ajánlott irodalomból, illetve a feldolgozott témakörnek megfelelő szakirodalomból)
· a hivatkozásoknak megfelelő irodalomjegyzék,
· a témakör szakirodalmának kiemelkedően alapos feldolgozása
· technikai eszközök (pl. hang- vagy képrögzítés) előírásszerű, engedélyeket követő használata
· több terepgyakorlati helyszín tapasztalatainak elemzése
· kérdőívek (engedélyeket követő) használata és értékelése
5. Pontlevonás jár
következőkért:
– a dolgozat nem tartalmazza az előírások szerinti címoldalt: – 2 pont
– a hallgató nem adta le határidőre a dolgozatát: – 5 pont
A szóbeli
terepgyakorlati
beszámolóról
A szóbeli beszámoló
célja a terepgyakorlati
tapasztalatok megbeszélése, elemzése. A szóbeli beszámoló értékelése az
órai
munka kategóriájába tartozik. Előnyösebb megítélésűek azok a
beszámolók,
amelyekben szerepel a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom főbb
gondolatainak
áttekintése, vagy a terepgyakorlat során rögzített hang- vagy képanyag
elemzése, illetve a saját vizsgálatok eredményeinek ismertetése.