4. Depresszió és szorongás a magyar lakosság körében
Dr. Purebl György

   Az egészségügyi világszervezet (WHO) legutóbbi jelentése szerint 2020-re a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés a depresszió lesz (a szív- érrendszeri betegségek után). Mindez óriási egészségügyi és gazdasági kihívás, amire nemcsak az egészségügyi rendszereknek, hanem az egész társadalomnak fel kell készülni.

   Magyarországon enyhe depressziós tünetektől (olyanoktól amelyek még érik el a klinikai értelemben vett depressziót, de már életminőség romlást okozhatnak) 1988-ban a 16 év feletti népesség 24%-a számolt be, 1995-ben 31%, most a Hungarostudyban (2002) pedig 27,3%.

   Közepesen súlyos vagy súlyos, tehát klinikai kezelést igénylő depressziós tünetekről 1988-ban a megkérdezettek 7,5%-a, 1995-ben a megkérdezettek 13,5%-a, a Hungarostudyban pedig a megkérdezettek 12,9%-a számol be.

   A súlyos, mindenképpen mielőbbi kezelést igénylő esetek száma 1988-ban 2,9% volt, 1995-ben 7,1%, a Hungarostudyban pedig 7,3%.

   Ha a Hungarostudyban korcsoportra lebontva vizsgáljuk a depresszió gyakoriságát, akkor azt látjuk, hogy a depressziós tünetek a korral emelkednek. Míg a 25-39 éves korosztályban az enyhe depressziós tünetek 11,1 %-ban fordulnak elő, addig a 40-59 éves korosztályban már 16,5%-ban, 60 év felett pedig már 18,4%-ban. Ha a közepesen súlyos, vagy súlyos, tehát klinikai kezelést igénylő depressziós esetek számát vizsgáljuk, az eredmények még megdöbbentőbbek: a 25-39 éves korosztályban ez 6,0 százalék, a középkorú népességben (40-59) már 14,5%, 60 év felett pedig 22,9% !

   Vagyis a klinikai ellátást igénylő depressziók száma magas, az elmúlt 7 évben lényegesen nem emelkedett, de annak ellenére, hogy a depressziók felismerésére és hatékony kezelésre az utóbbi időben jelentős szakmai és társadalmi erőfeszítések történtek, nem is csökkent. Az eredmények alapján különösen fontosnak tűnnek a megelőzésre, illetve a korai kezelésbe vételre irányuló erőfeszítések a középkorú, illetve az idősebb korosztályban.

Ábra: depresszió és végzettség

Pszichés jól-lét

   A Hungarostudyban az Egészségügyi Világszervezet "Pozitív életminőség- Jól-lét kérdőívét" is felvettük, amely öt kérdésből áll arra vonatkozóan, hogy megkérdezett az elmúlt két hétben milyen mértékben érezte magát:

1. Vidámnak és jókedvűnek
2. Nyugodtnak és ellazultnak
3. Aktívnak és élénknek
4. Ébredéskor frissnek és kipihentnek
5. A napjai tele voltak-e számára érdekes dolgokkal

Az öt kérdésre adott, négyfokozatú skála szerint, a válaszok alapján a 18 évnél idősebb népesség 22 %-át jellemzi teljes jól-lét, pozitív életminőség, minden második ember lelkileg egészségesnek mondta magát, további 23 % -ot jellemez csökkent lelki jól-lét és csupán 5 %

Szorongás

   A Hungarostudy adatai szerint átmeneti szorongásos tünetektől szenved a lakosság 11.7%-a, a nagy valószínűség szerint klinikai kezelést igénylő szorongásos tünetek száma meglepő módon ennél még magasabb: 12,9%. A szakirodalommal egybevágóan a Hungarostudyból is úgy tűnik tehát, hogy a szorongásos tünetek, melyek fontos megelőző állapotai lehetnek a depressziós tüneteknek, gyakoriak ma Magyarországon.

Design és webmester:Szendi G. 2003