| | |
A HuMánia Műhely orvostanhallgatóknak indított csoportfoglalkozás, amely a hagyományos orvosképzés hiányosságait hivatott kipótolni. Néhány kérdésen keresztül talán egyszerűbben megvilágítható, hogy mivel is foglalkozik a HuMánia Pályaszocializációs Műhely:
Gondoltál már rá, hogy mi lesz veled az egyetem után? Egy kicsit elszorult a szíved? Ugye te is tudod, hogy az egyetem nem készít fel mindenre? Szerinted is rossz nézni, ahogy egynémely orvos bánik az emberekkel? Érezted már úgy, hogy megtaposták az önbecsülésedet? Tartasz tőle, hogy ez máskor is előfordulhat? Akarsz hatékonyabb orvos lenni? A beteg szerinted sem puszta tárgy, ami csak elromlott és meg kell javítani? Hiszel a jó szó erejében? Még nem sikerült kiölni belőled a hivatástudatot? Te sem szeretnél kiégett, depressziós és cinikus lenni? Vagy talán már érzel is effélét? Jó lenne, ha veled nem packáznának a nővérek, ha veled együttműködnének a betegek? Szeretnél tovább élni? Gondolkodtál már, hogy miért betegebbek az orvosok az átlagembereknél? Szeretnél megtanulni csapatban dolgozni? Ezekre a kérdésekre segít választ adni a HuMánia Műhely.
 |  |
 | |
| Az első nap | |
A HuMánia csoport 2002 szeptembere óta működik. Az elmúlt négy év alatt mintegy százötven embert képeztünk ki, egyfelől Bálint-szellemiségű csoportmunkával (Bálint Mihály Ferenczi Sándor tanítványa, a róla elnevezett Bálint-csoportok kiagyalója) másfelől önismereti, kommunikációt, személyes hatékonyságot fejlesztő gyakorlatok, technikák elsajátításával. A csoport 2006/2007-ben is folytatja munkáját, de a kiképzett hallgatókat már az utánuk érkező csoporttagok képzésébe is bevonjuk.
Az a felismerés hívta életre a HuMánia Pályaszocializációs Műhelyt, hogy az Egyetem által nyújtott szakmai képzés nem terjed ki bizonyos, az orvosláshoz elengedhetetlen humán készségek oktatására: ilyenek a kommunikáció, önismeret, konfliktuskezelés. Ugyanakkor ezek a készségek, valamint a csapatmunkára való képesség, az asszertivitás, a Bálint-szemlélet alkalmazása bizonyíthatóan csökkenti a munkahelyi stresszt és a hibázások számát, emellett növeli mind a praktizáló orvos munkahelyi elégedettségét, mind pedig a beteg elégedettségét és együttműködési készségét. A mozgalom célja összességében az egészségügy szolgáltatási színvonalának emelése, az orvosok szemléletváltásának elősegítése, az orvosok stressz- és kiégési problémáinak prevenciója. A Magatartástudományi Intézet által oktatott tárgyak ugyan részben fedik ezt a hiányt, de a tantárgyi keretek között nem lehetséges az egyén személyes felkészítése, a szükséges gyakorlati készségek megszerzése. Most lehetőség nyílt arra, hogy szintén az Intézet égisze alatt, de a tantárgyi keretektől függetlenül mindenki személyre szabottan fejleszthesse a szakmai tudása mellett ezeket a készségeket.
Kétfelé ágazik ez a kérdés. Az egyik ág: mire jó azok szerint, akik már elvégezték. A másik: mire jó azok szerint, akik ezt kutatják világszerte. Az elsőt megvilágítják a már végzett hallgatóktól származó idézetek: "Szerettem volna megbizonyosodni arról, hogy sokan vannak még körülöttünk, akik komolyan gondolják a hivatásukat és nem félnek a jövőtől.". "Stabil, őszinte közösségre vágytam, ahol bátran beszélhetünk a problémáinkról, anélkül, hogy feszélyezve érezném magam." "Jó volt ellesni egymástól olyan "túlélő stratégiákat", amelyek a medikus és későbbi orvosi mindennapok nehéz perceiben használhatók." "Kiegyensúlyozott csapatot reméltem, ahová bekerülve az ember elmenekülhet az őt körülvevő kontrollálhatatlanul komplex stressz-halmazból, és ahonnan ellent tud tartani a külvilág nyomásának." "A gátlásaim oldódását, a bizonytalanságom elmúlását vártam tőle."
A szubjektív tapasztalatokon kívül kutatási adatok is alátámasztják a pályaszocializáció jótékony hatását a későbbi évekre. Két dologról van szó: (1) a stresszel való megküzdés elősegítéséről és (2) a kiégés megelőzéséről. Mindkettőről sok mindent sejtünk, de egy biztos: a pályakezdő orvosok a munkahelyi stressz és a kiégés tekintetében primer rizikócsoportnak tekinthetők. Nézzetek csak szét magatok körül, vagy a rezidensek között. A munkahelyi stressz két tényezővel hozható összefüggésbe elsősorban: a munka általi igénybevétellel (praktikusan a munkaórák számával és eloszlásával) és a döntéshozatalra való jogosultsággal (ill. ennek hiányával). Felmerül a kérdés, hogy egy kezdő klinikus hány órát is dolgozik (ebből mennyit éjszaka, illetve 24 órás műszakban), és hogy mennyi beleszólása van az osztály életébe. Feltehetjük, hogy a rá nehezedő munkahelyi stressz magas. A társas támogatottság mértéke egy további kulcsfontosságú stressz-tényező. Akinek alacsony a társas támogatottsága (családi, baráti, vagy munkatársi szinteken), az magasabb stressz-szintet tapasztal. Éppen ezért a HuMánia Műhely kitűzött céljai közé tartozik a szakmai jellegű társas támogatás életre hívása (a csoporton belül), illetve az orvosok közötti kapcsolatteremtés és hatékony kommunikáció gyakorlása is.
Az orvosok által elkövetett hibák szintén emelik a stressz szintjét. Ez egy tipikus ördögi kör, mert a megemelkedett stressz növeli a műhibák előfordulását is, ami sok más egyéb tényező mellett a kiégés egyik okozója. A kiégést a hosszan tartó munkahelyi stressz végső állomásának tekintik. Tünetként orvosok körében a kimerültséget, a csökkent hatékonyságot és motiváltságot, a helytelen megküzdési stratégiák alkalmazását (dohányzás, alkohol), az alacsony szakmai önértékelést írják. Szemünk előtt kirajzolódik egy hanyagul, pontatlanul dolgozó, kialvatlan, ellenséges viselkedésű orvos, aki üvöltözik a nővérekkel, alig néz a betegre, és már írja is a gyógyszert, és amikor végre hullafáradtan hazaérkezik, úgy érzi, a napi munkája nem sokat ért. A kiégés jelei közül a hallgatókban elsősorban a fáradtság mutatkozik, a többség azonban jól birkózik meg a kezdeti évekkel. A végzett orvosok viszont már első rezidens évük közepére mutatják az érzelmi kimerülés jeleit. Az a célunk, hogy csoporttagjainkat felvértezzük ezek ellen a negatív változások ellen.
Népegészségügyi szempontból érdekes az orvosi kiégés külsődleges következményeit is megvizsgálni. Az orvosi műhibák megemelkedése, a kezelt személyek együttműködésének csökkenése, illetve a kommunikációs fennakadások növekedése mind együtt jár a kiégéssel. A betegek értetlenkednek, a felírt gyógyszereket nem szedik, a kontrollra nem jönnek el, rosszabb esetben még pereskednek is. Amerikában már szinte hétköznapiak az orvosi perek, és mostanában Magyarországon is egyre gyakrabban hallunk róluk.
Ha az orvos elégedetlen a munkahelyével, akkor a kezelt személyek is elégedetlenebbek lesznek az orvossal, és ez ismét kihat az orvos elégedettségére. Újra csak az elején feltett kérdést tudjuk megismételni: jó lenne, ha veled együttműködnének a betegek? Ehhez (többek közt) az is kell, hogy te elégedett legyél a munkakörülményeiddel. Persze a pénz meg a túlórázás is számít, de azért léteznek olyan dolgok is, amelyekbe van beleszólásod, és semmibe nem kerülnek. Ezekkel foglalkozik a HuMánia.
Nagy-Britanniában viszonylag új fejlemény, hogy a kezdő orvosok munkaterhelésének csökkentésével kísérleteznek, mert azt gondolják, hogy ez lehet a stressz csökkentésének az egyik eszköze. Pedig más kutatók szerint nem is a munkaórák magas száma, hanem ezek elosztása, illetve az alvással töltött (csekély) idő megszakítása az, ami sietteti a kiégést. Magyarul: a sok munka önmagában nem feltétlenül küldi padlóra az orvosokat. Ha működik a csapat és jól meg lehet szervezni az osztály életét, valószínűleg egészen elviselhető még az ügyelet is.
A HuMánia Műhely által nyújtott képzés a vállalatoknál bevált készségfejlesztő tréningek, a külföldi orvosi pályaszocializációs programok, valamint a Bálint-szemléletű klinikai esetmegbeszélő csoportok módszertanát ötvözi. Lényegében azt mondjuk neked, hogy jobb orvos lehetsz, aki ráadásul jobban is érzi magát a bőrében. A képzés októbertől májusig tart, harmadévtől ajánljuk. Októberben egy egész napos csapatépítéssel és orientációval indul, ezután kéthetente három és fél órás képzések lesznek összesen 10 alkalommal. 5 az első félévben, 5 a második félévben. Februárban pedig egy hétvégén a téli táborban fejlesztheted tovább a tudásodat.
A félév során az önismereti csoportokhoz hasonló 10-12 fős létszámú csoportokban zajlik a képzés. A csoport tagjai között erős és intim társas kapcsolat alakul ki, ami elősegíti önmagad jobb megismerését és tudásod fejlesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos és aktív részvétel.
A csoportokat a már végzett diáktársaid fogják vezetni.
A következő Műhely 2006. október 7-én indul egy egynapos csapatépítéssel. Kéthetente egy estét (három és fél órát) kell rászánnod összesen 10 alkalommal, és egy hétvégét februárban, amikor a téli tábor lesz.
További információ és jelentkezés: Dr. Sztanó Flóránál sz-flora@freemail.hu 70 510 4343, Dr. Andorka Mátyásnál 06 70 450 7029 amatyi@yahoo.co.uk és Major Jánosnál majorjan@gmail.com 30 330 6298.