Egészségügyi Informatikai Szak I. évfolyam

AOMAGBEF-1M

B I O E T I K A
(Előadás, 2 óra)

a.) Az, hogy megkönnyítse a mindennapi egészségügyi, szervezési és vezetési gyakorlat során felmerülő etikai problémák felismerését, mintegy "rányissa" a hallgatók szemét az erkölcsi problémák észrevételére.
b.) Olyan fogalmi-logikai rendszer kimunkálása, mely segítséget nyújt a felmerülő orvosetikai kérdések elemzésében, s lehetővé teszi ezen problémák hatékonyabb megoldását.
c.) Olyan ismeretek átadása, mely segíti az informatikust/egészségügyi szervezőt abban, hogy a betegek, a kísérleti személyek, illetve az egészségügyben dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletben tartsa.
d.) Segíteni az egészségügyi döntéshozókat, jogszabály-alkalmazókat abban, hogy erkölcsi ítéleteikben is tükrözhessék az egyén az egészségügy és a társadalom felelősségét az egészség fenntartásában.

Tematika

1. Az etika a filozófia és a tudományok rendszerében
   A társadalmi magatartás szabályozása és az erkölcs. Erkölcs és jog. Gazdaság, környezet, egészség és jog. Bioetika, orvosi etika.
2. Etikai irányzatok, különös tekintettel az európai gondolkodásra
   Evolúciós, approbációs, utilitarista, deontológiai, természetjogi, egzisztencialista etikák (Darwin, Kropotkin, Durkheim, II. János Pál, Schweitzer, Kierkegaard, Heidegger).
   
3. Bioetikai alapfogalmak, elvek
   Az etikus cselekvés normái. Megnyilvánulásuk az egészségügyi ellátásban. Erkölcsi értékek. Autonómia, bizalom, identitástudat (elkötelezettség), igazmondás, igazságosság, jót tevés, "primum non nocere", személyes integritás.
4. Igazságosság az egészségügyben
   Az egészségügyi ellátás (orvostudomány) fejlődése. A piac szerepe. Tőke, pénzügyi alapok, elosztás. Makro- és mikroallokáció. Nemzeti egészségügy, népegészség, személyes egészség (jóllét). Köz- és egyéni felelősség.
5. Jog az egészséghez
   Egészség és betegség fogalma. Ki "normális"? "Egészség-" és "betegség"-magatartás. Az egészség fizikális, pszichés és szociális összetevői. Az egészségügyi ellátáshoz való egyéni hozzájutás lehetőségei. Költség és haszon elve a kezelésben. Egyenlőtlenségek (alkotmányos elvek és társadalmi gyakorlat ellentmondásai).
6. Egzisztencia és betegség
   A betegség mint sorsesemény. Betegszerep, orvosszerep. Betegjogok. A pszichiátriai betegek ellátásának sajátosságai erkölcsi és jogi szempontból. Életmentő és ritka eljárások, eszközök. A sürgősségi és intenzív orvosi ellátás erkölcsi és jogi vonatkozásai.
7. Tájékoztatás és hozzájárulás
   A betegek tájékoztatása betegségükről, kezelésükről. A tájékoztatás folyamata (vizsgáló eljárások, diagnózis, kezelés, alternatívák, a kezelés elmaradása és annak következményei, prognózis), stílusa. A beteg hozzájárulása. Dokumentáció. A "tájékozottságon alapuló beleegyezés" ("informed consent") mint jogintézmény.
8. A személyes adatok védelme az egészségügyben
   Az egészségügyben együttműködők kapcsolatai. Információs rendszerek az egészségügyben. A személyiségi jogok és az egészséggel-betegséggel kapcsolatos datok védelme. Orvosi titok, titokvédelem.
9. Az élet kezdetének bioetikai vonatkozásai
   Az emberi embrió jogállása. Magzatvédelem. A művi vetélés erkölcsi és jogi vonatkozásai. Beavatkozás az emberi génállományba (genetikai manipulációk, génsebészet, genetikai tanácsadás). Az ún. reprodukciós medicina sajátos etikai problémái (in vitro megtermékenyítés, dajkaterhesség, méhen belüli beavatkozások a magzat érdekében). Károsodott újszülöttek orvosi ellátásának etikai vonatkozásai.
10. Az élet végének bioetikai vonatkozásai
    Halálfelfogás a filozófiában, az orvoslásban, a vallásban, a folklórban és a mindennapi tudatban. Haldoklás és emberi méltóság. Gyógyíthatatlan, haldokló betegek ellátása. "Heroikus" életfenntartó kezelés elutasítása. Palliatív medicina, hospice. Halálbasegítés, közreműködés öngyilkosságban (etikai, jogi megfontolások).
11. Szervátültetés
    Szervadományozás élőből. Szervkivétel halottból. A beleegyezés követelménye. Az agyhalál fogalma. A holttest jogállása. A fogadó kiválasztása. Állati szervek transzplantációja.
12. Kísérletek emberen és állaton
    Gyógyító és kutatói célú kísérletek. A kísérleti személy önkéntes hozzájárulása. Randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek. Nemzetközi dokumentumok az emberen végezhető kísérletekről (Nürnbergi Kódex, Helsinki Nyilatkozat). Állatkísérletek jogosultsága. Az állati szenvedés, az állatok "jogai". Az állatokon végezhető kísérletek határai.
13. Az erkölcsi érvelés
    Az erkölcsi érvelés logikája. Vélemény, magyarázat, érvelés. Dedukció, indukció a bioetikai érvelésben. Tanítható-e az etika? Az etikus vita követelményei a bioetikában.
14. Jogesetek elemzése
    Orvosi "műhiba", kártérítési per.
15. A bioetika (orvosi etika) nemzetközi dokumentumai
    Orvosieskü-szövegek, orvosi etikai kódexek, az Oslói Nyilatkozat, a Lisszaboni Nyilatkozat, a Velencei Nyilatkozat. Egyezmény az emberi lény emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására: Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról. Európai bioetikai körkép.

IRODALOM

HÁRSING LÁSZLÓ (2001): Irányzatok az etika történetében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
KOVÁCS JÓZSEF (1999): A modern orvosi etika alapjai. 2. Kiadás. Medicina, Budapest.