Electroencephalographia pszichiátereknek és pszichológusoknak

Továbbképző tanfolyam a Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság szervezésében

Helyszín: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének könyvtára (1089 Budapest, Nagyvárad tér 4., 20. emelet)

Időpont: 2007. október 3., 9.00 óra

A humán EEG regisztrálási technika Hans Berger általi kifejlesztésének körülményei és indíttatásai, a neuropszichiátria kutatási területének egyre szélesebbé válása, valamint a szakirodalomban rendelkezésre álló számos EEG vonatkozású pszichofiziológiai, pszichiátriai vagy akár farmakológiai közlemény mind arra utalnak, hogy az EEG technika és a pszichiátria illetve az EEG módszerek és a klinikai pszichológia közötti szakmai távolságok jelenleg jóval nagyobbak a kívánatosnál. Az említett szakmák viszonylag nehezen integrálják a területeiknek megfelelő azon ismereteket, amelyek valamiképpen az EEG módszertannal összefüggőek. Az elektrofiziológiai vizsgálatoknak a neurológiai gyakorlatra való korlátozódása problémákat szül, amint azt a közelmúltban a Psychiatric Services című folyóirat egyik közleménye is kiemeli. Eszerint a neurológiai osztályok által pszichiáterek kérésére végzett elektrofiziológiai vizsgálatokat nagyobbrészt olyan klinikai neurológusok végzik, akik nem olvassák rendszeresen a pszichiátriai és pszichofiziológiai folyóiratokban megjelent EEG tárgyú közleményeket, amelyek az adott vizsgálat eredményeinek értelmezésében hasznosak lehetnének. Másrészt sok neurológus nem rendelkezik pszichiátriai képesítéssel. Ezzel egybehangzóan, mi is azt valljuk, hogy a képesítésekben megjelenő ezen hézagok komoly problémát jelentenek. Az említett közleményt szerzőként jegyző pszichiáterek a Müncheni Egyetem szakemberei, akik a pszichiátriai intézetekben működő klinikai neurofiziológiai laboratóriumokban látják a probléma megoldását. E tekintetben saját tapasztalataikra, valamint az EEG és Klinikai Idegtudományi Társaság irányelveire hivatkoznak elsősorban. Ennek a hézagnak az áthidalása tehát fontos szakmai feladat. Képzésünk célja ebben az irányban segítséget nyújtani, az e határterületen dolgozó hazai elméleti és klinikai szakemberek tapasztalatainak egységesítése révén.

 

Program

09.00- 9.50

Prof. Dr. Halász Péter: Agyi oszcillációk és háttérmechanizmusok

09.50-10.40

Dr. Bódizs Róbert: Poliszomnográfia és quantitatív EEG: pszichopatológiai és differenciálpszichológiai vonatkozások

10.40-11.30

Prof. Dr. Molnár Márk: Az EEG-komplexitás pszichofiziológiai és klinikai vonatkozásai

 

 

11.30-11.45

Kávészünet

 

 

11.45-12.35

Prof. Dr. Halász Péter: Az epilepszia EEG tünetei

12.35-13.25

Dr. Bódizs Róbert: Gyakorlati bemutató: Agyi oszcillációk, epilepszia, poliszomnográfia

 

 

13.25-14.15

Ebédszünet

 

 

14.15-15.05

Prof. Dr. Csépe Valéria: A tipikus, az eltérő, és a sérült: elektrofiziológiai módszerek az írott és beszélt nyelv agyi feldolgozásának vizsgálatában

15.05-15.55

Prof. Dr. Csépe Valéria: Gyakorlati bemutató: kiváltott válaszok és beszédfeldolgozás

 

 

15.55-16.10

Kávészünet

 

 

16.10-17.00

Dr. Csifcsák Gábor: Az információfeldolgozás zavarainak vizsgálata szkizofréniában: kiváltott válaszok és oszcillációk

17.00-17.50

Dr. Csifcsák Gábor: Gyakorlati bemutató: kiváltott válaszok, oszcillációk és szkizofrénia

17.50-18.30

Vizsga