Electroencephalographia pszichiátereknek és pszichológusoknak
Továbbképző tanfolyam a Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság szervezésében
Helyszín: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének könyvtára (1089 Budapest, Nagyvárad tér 4., 20. emelet)
Időpont: 2007. október 3., 9.00 óra
A humán EEG regisztrálási technika Hans Berger általi kifejlesztésének körülményei és indíttatásai, a neuropszichiátria kutatási területének egyre szélesebbé válása, valamint a szakirodalomban rendelkezésre álló számos EEG vonatkozású pszichofiziológiai, pszichiátriai vagy akár farmakológiai közlemény mind arra utalnak, hogy az EEG technika és a pszichiátria illetve az EEG módszerek és a klinikai pszichológia közötti szakmai távolságok jelenleg jóval nagyobbak a kívánatosnál. Az említett szakmák viszonylag nehezen integrálják a területeiknek megfelelő azon ismereteket, amelyek valamiképpen az EEG módszertannal összefüggőek. Az elektrofiziológiai vizsgálatoknak a neurológiai gyakorlatra való korlátozódása problémákat szül, amint azt a közelmúltban a Psychiatric Services című folyóirat egyik közleménye is kiemeli. Eszerint a neurológiai osztályok által pszichiáterek kérésére végzett elektrofiziológiai vizsgálatokat nagyobbrészt olyan klinikai neurológusok végzik, akik nem olvassák rendszeresen a pszichiátriai és pszichofiziológiai folyóiratokban megjelent EEG tárgyú közleményeket, amelyek az adott vizsgálat eredményeinek értelmezésében hasznosak lehetnének. Másrészt sok neurológus nem rendelkezik pszichiátriai képesítéssel. Ezzel egybehangzóan, mi is azt valljuk, hogy a képesítésekben megjelenő ezen hézagok komoly problémát jelentenek. Az említett közleményt szerzőként jegyző pszichiáterek a Müncheni Egyetem szakemberei, akik a pszichiátriai intézetekben működő klinikai neurofiziológiai laboratóriumokban látják a probléma megoldását. E tekintetben saját tapasztalataikra, valamint az EEG és Klinikai Idegtudományi Társaság irányelveire hivatkoznak elsősorban. Ennek a hézagnak az áthidalása tehát fontos szakmai feladat. Képzésünk célja ebben az irányban segítséget nyújtani, az e határterületen dolgozó hazai elméleti és klinikai szakemberek tapasztalatainak egységesítése révén.
Program
09.00- 9.50 |
Prof. Dr. Halász Péter: Agyi oszcillációk és háttérmechanizmusok |
09.50-10.40 |
Dr. Bódizs Róbert: Poliszomnográfia és quantitatív EEG: pszichopatológiai és differenciálpszichológiai vonatkozások |
10.40-11.30 |
Prof. Dr. Molnár Márk: Az EEG-komplexitás pszichofiziológiai és klinikai vonatkozásai |
|
|
11.30-11.45 |
Kávészünet |
|
|
11.45-12.35 |
Prof. Dr. Halász Péter: Az epilepszia EEG tünetei |
12.35-13.25 |
Dr. Bódizs Róbert: Gyakorlati bemutató: Agyi oszcillációk, epilepszia, poliszomnográfia |
|
|
13.25-14.15 |
Ebédszünet |
|
|
14.15-15.05 |
Prof. Dr. Csépe Valéria: A tipikus, az eltérő, és a sérült: elektrofiziológiai módszerek az írott és beszélt nyelv agyi feldolgozásának vizsgálatában |
15.05-15.55 |
Prof. Dr. Csépe Valéria: Gyakorlati bemutató: kiváltott válaszok és beszédfeldolgozás |
|
|
15.55-16.10 |
Kávészünet |
|
|
16.10-17.00 |
Dr. Csifcsák Gábor: Az információfeldolgozás zavarainak vizsgálata szkizofréniában: kiváltott válaszok és oszcillációk |
17.00-17.50 |
Dr. Csifcsák Gábor: Gyakorlati bemutató: kiváltott válaszok, oszcillációk és szkizofrénia |
17.50-18.30 |
Vizsga |